Céges adóforintokból olimpia sportágak támogatása?
A sikeres londoni olimpiai szereplés nyomán több ponton is felvetődött, hogy érdemes lenne átgondolni a 2011-ben hatályba lépett társasági adókedvezménynek a látvány csapatsportokon kívül az olimpiai sportágakra való kiterjesztését. Ez lehetne a sikeres sportjövő egyik záloga, hiszen az utánpótlás-nevelés elengedhetetlen a további, Londonhoz hasonló sikerek eléréséhez, ehhez pedig a megfelelő hátteret biztosításában nagy szerepet kaphatna ez a fjta adókedvezmény.
Az Országgyűlés a tavaly jelentkező támogatási igények mértékénél jóval alacsonyabb, ám így is igen jelentős összegű, 26,5 milliárd forintos támogatási keretet hagyott jóvá a 2012. évre. A jóváhagyott keretből 12 milliárd forint jut a labdarúgásra, nagyjából 4-4,5 milliárd a kosárlabdára, kézilabdára és vízilabdára egyaránt, a jégkorongra pedig 1,8 milliárd forint.
A jövő sikereinek zálogává válhat a sporttámogatások 2011. július 1-én hatályba lépett társasági adókedvezményének további, az olimpiai sportágakra történő kiterjesztése – írja az RSM DTM blogjában Kalocsai Zsolt elnök-vezérigazgató, partner. Az adókedvezmény jelenleg az úgynevezett látvány csapatsportágak esetében vehető igénybe, ami öt sportágat (kosárlabda, vízilabda, kézilabda, jégkorong és foci) takar. E sportágak közül a vízilabda és a kézilabda esetében tudott Magyarország komoly nemzetközi sikereket elérni.
Az elfogadott támogatási összegek a tavalyi után az idei évben is hatalmas lökést adhatnak a kiemelt sportágak fejlődéséhez, ezért is lenne érdemes megfontolni, hogy még idén milyen további sportágak körére lenne érdemes a támogatási rendszert kiterjeszteni. A tavalyi évben a támogatási igények túlnyomó többsége a létesítmény-fejlesztés és az utánpótlás területén jelentkezett, ez az első alappillér, amelyre építeni lehet.
A kedvezmény rendkívüli népszerű a vállalkozások és természetesen a sportszervezetek körében is, hiszen mértéke a támogatási összeg 110 százaléka lehet – az adott évi számított adó 70 százalékáig –, ami kitűnő ösztönzésnek bizonyult a cégek részére, hiszen a támogatáson keresztül adókötelezettségüket csökkenthetik. A támogatás jelentőségét a sportszervezetek között pedig mi sem igazolja jobban, mint hogy összesen közel 100 milliárd forint összegű igény érkezett be a tavalyi évben látvány csapatsportok esetében. Minden bizonnyal lényegesen nagyobb számról lenne szó, amennyiben a támogatás az olimpiai sportágakat is magában foglalná.
A kedvezmény mértékén túl (amelynek pontos mértékét itt ki lehet számolni) ez a támogatási forma azért is válhatott ilyen népszerűvé, mert a szabályozás megfelelő biztosítékokat és garanciákat tartalmaz a támogatók számára, valamint alkalmazása is egyszerű: a sporttámogatás jogszabályi háttere az elmúlt időszakban megjelent számos rendelkezéssel ellentétben szakmailag jól átgondolt és részletezett. Biztosítékot jelent például a társaságok számára, hogy a támogatási összeget a támogatási igazolás kézhezvételét követően is teljesíthetik, illetve hogy a nyújtott támogatás jogszerűtlen felhasználásával kapcsolatban a cégeket a későbbiekben nem terheli felelősség. A jelenlegi szabályok könnyen alkalmazhatóak lennének az olimpiai sportágak esetében is, ezért érdemes átgondolni, hogy milyen feltételekkel lenne érdemes kiterjeszteni a hatályos szabályozást.
* * * Lakástámogatás meglévő és vállalt gyermekek után
A lakástámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK). Az igénylők lakáscéljuk megvalósításához 600 ezer és 10 millió forint közötti összeget kaphatnak meglévő és vállalt gyermekük után. A Bankmonitor CSOK kalkulátorával a támogatási jogosultság könnyen ellenőrizhető, de azt is meg lehet tudni, hogy igényelhető-e a támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes CSOK-hitel