A válság előtt még szép eredményeket felmutató magyarországi Opel-dealerek az árbevétel-arányos eredmény alapján Európa sereghajtói közé kerültek – írja a Napi Gazdaság Online. A 2010-es adatok szerint például mínusz 1,6 százalékos rátával az utolsó helyen álltak a kontinensen, de tavaly is 0,6 százalékos árbevétel-arányos veszteséget produkáltak.

A kereskedők és az importőr viszonya 2007-ben kezdett megromlani. Ekkor az importőr egy jelentősebb tételt osztott szét a szalonok között (összesen 1000−1500 darabot), azokra terhelve a finanszírozást. A kibontakozó válságidőszakban ez hatalmas veszteségekhez és eladósodáshoz vezetett, ráadásul "készletkiszórás" nélkül a veszteségek a végső szám negyedét sem érték volna el − fogalmazott a lapnak Kozlovszky László, a Klassz-Autó Kft. és a Kozlo-Plast Kft. tulajdonosa, debreceni Opel-kereskedő, aki maga is 117 autót kapott akkor, az említett konstrukcióban.

A gépkocsik ellenértékét 30 napon belül ki kellett fizetniük a cégeknek − függetlenül attól, hogy eladták-e a járműveket vagy sem. A piac megtorpanását jellemzi, hogy a debreceni kereskedő végül 2011 végén adta el a flotta utolsó darabját. Kozlovszky szerződését pedig időközben az eladási darabszám-elvárások elmaradására hivatkozva 2010 februárjában megszüntették. Más kereskedőkhöz hasonlóan ő is sajátos kivásárlási ajánlatként értékelte, hogy a szerződés újraindításának feltételeként szóban azt kötötték ki, hogy saját cége 51 százalékos üzletrészét adja át egy másik vállalkozásnak.

A GM pénzügyi háttércége éppen a válság kezdetekor vonult ki Magyarországról, így más márkákkal ellentétben nem volt mód kedvezőbb finanszírozási konstrukciók igénybevételére. Több, a lapnak nyilatkozó szalontulajdonos sérelmezte, hogy autómegrendeléseiket nem vagy nem a megfelelő időben teljesítette az importőr (ez pedig az ügyfeleknél bizalmi válságot okozott), illetve számos − az érintettek szerint kétes hátterű − ellenőrzés és ezekből adódó tízmilliós büntetések nehezítették helyzetüket. Ezt követően többen nehezen magyarázhatónak nevezték a márkakereskedői szerződésük megszüntetését.

AP / Virginia Mayo

Egy, a válság előtt befejezett beruházás miatt lehetetlenült el Szuna József, az egyik legnagyobb Opel-kereskedő székesfehérvári vállalkozása is. A 2007-es, az akkori Opel-vezetés által mintaprojektként szorgalmazott és hathatós közreműködésével készült 440 milliós fejlesztés egy öt GM-márkát forgalmazó egység létrehozását célozta, az építést teljes egészében a kereskedő cég, az Index-Trade Kft. finanszírozta. A márkakereskedők által sérelmezett lépéseket végrehajtó, 2008-tól regnáló vezérkar azonban Szuna szerint már megvonta a támogatást. A tulajdonosok által létrehozott új cég, a Szuna Fehérvár Kft. 2009 decemberében írt alá szerződést az importőrrel Opel és Chevrolet forgalmazására, Szuna szerint azonban e szerződés opeles része − annak ellenére, hogy a magyar és regionális vezetők is aláírták − ismeretlen okból nem lépett hatályba.

Opel eladások (2012, darabszám)

A szerződésbontási indokként gyakran említett értékesítési elvárásokkal kapcsolatban is vita alakult ki a − főként vidéki − kereskedők és a központ között. Az összeladások 50−70 százalékát az elmúlt időszakban a budapesti szalonok adták, a vidékiek ezért aránytalannak érezték az előírásokat (a kereskedők szerint az országos összeladás arányában azonos elvárást fogalmaztak meg minden egyes kereskedővel szemben, függetlenül attól, hogy az a fővárosban vagy vidéken működött − holott a flottaértékesítés zöme hagyományosan Budapesten koncentrálódik).

A magyarországi Opel-márkakereskedők 2009−2010-ben az egyik legnagyobb veszteséget szenvedték el Európában, egyes vidéki településeken a szalononként havi 40-50 darabos eladások 5-6-ra is zuhanhattak. A márkakereskedők szerint a német anyacég nem feltétlenül értesült a hálózat és az importőr megromlott viszonyáról, számára ugyanis az elsődleges szempont a piaci rész fenntartása, ami az eladások 70-80 százalékát adó flottaeladásokkal a vidéki szalonok nélkül is teljesíthető.