Az agrárcégek eredményességét főként a vállalkozás pénzügyei, valamint a törvényi szabályozás befolyásolja leginkább. Az uniós források jelentősége az agrárcégek számára minden más szektorhoz képest egyértelműen nagyobb, hiszen az agrárium jövedelmei között a normatív EU támogatások nagyon komoly tényezővé váltak.
„A tavaly igen jól teljesítő mezőgazdaság kilátásai egyelőre idén is jónak bizonyulnak. A hazai kkv-k körében végzett felmérésünk alapján az látható, hogy az agrárcégek mind a gazdaság egészét, mind saját cégük helyzetét tekintve optimistábbak a kkv átlaghoz képest. Az mezőgazdasági cégek eredményességét főként a vállalkozás pénzügyei, valamint a törvényi szabályozás befolyásolja leginkább. Ugyanakkor az uniós források jelentősége az agrárcégek számára minden más szektorhoz képest egyértelműen nagyobb, hiszen az agrárium jövedelmei között a normatív EU támogatások nagyon komoly tényezővé váltak” – mondta Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
Tavaly a külkereskedelem mellett az agrárium jelentette a fő hajtóerőt a GDP növekedés szempontjából. Nagy kérdés azonban, hogy idén mely szektor(ok) lendíthetik meg a magyar gazdaságot: az autógyárak beindulásával új lendületet kapó ipar, vagy az eddigi kilátások szerint az ismét jó év elé néző agrárszektor. „A mezőgazdaság idei teljesítményével kapcsolatban egyelőre számos kérdés nyitott, hiszen a nagy nyári viharok, az aszályos időszak, vagy az őszi esőzések még jelentősen befolyásolhatják a növénytermesztő, illetve élelmiszer-feldolgozó cégek eredményességét, ugyanakkor az eddigi időjárási körülmények alapján jó év várható” – mondta el Tresó István, a K&H Bank Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.
Ezt támasztja alá az is, hogy a 700 hazai kkv vezető megkérdezésével történt K&H kkv bizalmi index kutatás adatai alapján a mezőgazdaságban tevékenységet folytató vállalkozások a gazdaság egészét és saját cégük helyzetét tekintve is optimistábbak a kkv átlaghoz képest” - mondta Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője. „Mind nemzetgazdasági, mind vállalkozás szinten stagnálásra számít a cégek többsége, ugyanakkor jól látható, hogy a mezőgazdasági cégek mindkét esetben pozitívabb várakozásokkal tekintenek a következő hónapok elé. Elsősorban saját rövid távú teljesítményüket ítélik meg lényegesen pozitívabban a kkv átlaghoz képest, hiszen míg kkv szinten a cégek negyede visszaesésre számít, addig az agrárcégek esetében ez csupán 6 százalék, és több mint ötödük (21 százalék) kifejezetten javulást prognosztizál” – részletezte az eredményeket Németh László.
A mezőgazdasági cégek helyzetét számos gazdasági tényező befolyásolja, ezek közül is a vállalkozás pénzügyei, valamint a közterhek és azok változása a legjelentősebb. Emellett azonban azt is látni kell, hogy az agrárium számára kiemelkedően fontosak az uniós támogatások, források. Szerencsére elmondható, hogy nemcsak Magyarországon, de uniós szinten is hangsúlyozott figyelmet kap a mezőgazdaság. Ennek értelmében a 2014-20-as uniós költségvetési ciklusban is kiemelt helyen szerepel a Közös Agrárpolitika (KAP), amiből a jelenlegi ismereteink szerint hazánk nagyságrendileg a mostani mértéknek megfelelő támogatási összegben részesül.