Az ingatlanpiac stagnálásában és az építőipar leépülésében a gazdasági helyzet mellett a jelenleg érvényben lévő építésügyi jogszabályok is szerepet játszanak. A külső körülményeket ugyan nem tudják javítani, ám a szabályozás ésszerűsítésére léteznek olyan megoldások, amelyek hozzájárulhatnak az építkezések meglódulásához. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület szerint az új építési engedélyezési eljárás a kiszámíthatóság és az átláthatóság jegyében született.

„A bonyolult és sok esetben túladminisztrált építésügyi szabályozás indokolatlan többletköltséget okoz az építtetőknek, legyen szó magán, vagy üzleti fejlesztésről, és jelentősen meghosszabbítja a beruházások megvalósulásának időtartamát. Az IFK változást sürgetett az átláthatóság, kiszámíthatóság és egyszerűsítés jegyében annak érdekében, hogy a jövőben ne érje akár évi százmilliárdos nagyságrendű kár a nemzetgazdaságot az építésügyi eljárások bonyolultsága és elhúzódása miatt.”- emelte ki Árendás Gergely, az IFK elnöke. „A Belügyminisztérium szakmai stábja olyan irányú változásokat sürget az engedélyeztetési eljárásban, amellyel az ingatlanfejlesztői szakma is egyet tud érteni” – tette hozzá a szakértő.

A Belügyminisztérium az IFK és más szakmai szervezetek részvételével kidolgozta az építési engedélyezési eljárás módosításának koncepcióját. A XXI. századi megoldásokat tartalmazó javaslatcsomag számos pontban változásokat hoz a jövőbeli építéshatósági eljárási rendben. A koncepció egyebek mellett az elektronikus ügyintézés bevezetését, gyorsabb és hatékonyabb hatósági rendelkezést és az építésügyi szakhatóságok jogkörének pontosabb meghatározását szorgalmazza.

Az IFK szerint az elektronikus ügyintézés bevezetésével az építéshatósági eljárásokban jelentős, sokszor beláthatatlan várakozási időket eredményező elem kerül ki a rendszerből és egy mindenki számára kiszámíthatóbb és áttekinthetőbb folyamatot eredményezne. A szakma javaslata alapján, ésszerűen megadott kereteken belül rögzítenék az ügyintézési határidőket. Ezt eddig részben két külön törvény szabályozta, most azonban egységes szerkezetbe kerülne, s így követhető lenne az eljárásban résztvevők számára.  A határidők mellett az ezekhez kapcsolódó eljárási elemeket is hozzárendelik, vagyis a feltételek egyértelműen áttekinthetőbbek lesznek, ezzel jelentősen megkönnyítik az hatóságok és az ügyfelek helyzetét.

„A szabályozás módosításával megszűnhet végre az a korábbi gyakorlat, amely szerint az ügyintézési határidőbe nem számítottak be különböző ügyintézési folyamatok; például az ügyosztályok között a postázás, ezáltal jelentősen nőne a kiszámíthatóság az ügyfelek számára. A gyakorlatban most fél éven túl is elhúzódó építési engedélyezési eljárás ezen túl a valóságban is legfeljebb 60 nap alatt lezárulhat” – tette hozzá Árendás Gergely.