Idén az első negyedévben 5828 céggel szemben indult felszámolási eljárás, és 9048 cég végelszámolását tették közzé. Továbbra sem túl gyakran alkalmazzák a csődeljárást, amiből idén csupán 45-öt indítottak. A felszámolások száma az előző év első negyedévéhez képest 33, a végelszámolásoké pedig 54 százalékkal emelkedett.

„Ez komoly problémákat jelez, hiszen a magyar vállalkozások között eddig is igen magas fizetésképtelenség további növekedése a - tőkeerősnek nem nevezhető - hazai kkv szektorban a lánctartozás és a fizetésképtelenségi hullám még szélesebb körű elterjedését vetíti előre.  Elég csak összevetni a mostani adatokat a válság első évének, 2008-nak az adataival, a felszámolási és végelszámolási ráta növekedése egészen elképesztő” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

Az éves felszámolási ráta, azaz a felszámolásokat a működő cégek számához viszonyító mutató 2008 első negyedévében 2,24 százalékon állt, a végelszámolási ráta pedig 2 százalék volt. Ehhez képest idén az első negyedévben a felszámolási ráta megközelítette a 4, a végelszámolási ráta pedig meghaladta az 5,6 százalékot.

„Csaknem bizonyos, hogy az eljárások száma tovább emelkedik az év során, ez pedig azt jelenti, hogy év végére akár minden 25. működő céggel szemben fizetésképtelenségi eljárást, azaz felszámolást, csődeljárást kezdeményezhetnek” – mondja Tóth. „Ilyen kedvezőtlen adatokat a gazdasági válság előtti időszakban csak néhány olyan ágazat produkált - elsősorban az építőipar -, ahol hagyományosan magas a cégek fluktuációja, most viszont a gazdaság egésze mutat ilyen képet” – teszi hozzá az igazgató.

Márciusban 1964 céggel szemben indult felszámolás, szemben a tavaly márciusi 1500-zal. Végelszámolások tekintetében a 3928 indított eljárás 53 százalékos növekedés az előző évi 2565-tel szemben, és egyben minden idők legmagasabb havi adata. Az egy hónapon belül indított végelszámolások száma az előző hónapban lépte át először a 3000-es határt, azt megelőzően éppen a tavalyi március volt a rekorder hónap, a változás tehát ezen a területen a legnagyobb. „Ez részben szerencsére az adóhatóságnak és a cégbíróságoknak köszönhető, mert a hatóságok végre komolyan veszik a magyar gazdaságnak a nem működő cégektől történő megtisztítását. Az elindított eljárások során azonban gyakran derül fény ki nem fizetett követelésekre, így a cégbezárások többsége nem a tulajdonosok józan megfontolásából következik be, hanem a NAV vizsgálatok során felszínre került problémák kapcsán” – mondja Tóth Tamás.

Az első negyedévben 16 938 új céget jegyeztek be, ez 31 százalékos növekedés a tavalyi első negyedévhez képest. Ennek hátterében az áll, hogy a január óta szigorúbb és drágább cégalapítás, és ez tavaly november-decemberben cégalapítási hullámot indított el, ezek egy részét pedig januárban tették közzé a cégbíróságok.

Mint mindig most is jelentős eltérések vannak mind régiónként, mind ágazatonként a felszámolások vagy épp új cégalapítások kapcsán. Az észak-magyarországi régióban például az idei első negyedévben 50 százalékkal több új céget alapítottak, mint 2011 ugyanezen időszakában, míg a nyugat-dunántúli régióban a növekedés üteme 20 százalék alatt maradt. A felszámolások számának alakulásának regionális eltéréseit jól mutatja, hogy míg a közép-dunántúli régióban 50 százalékkal is növekedett a felszámolások száma az első negyedévben a múlt év azonos időszakához képest, addig az észak-alföldi régióban a növekedés üteme még a 15 százalékot sem érte el.