A Magyar Posta korábbi első embere az állami mobiltársaság vezérigazgatói posztjának várományosa – írja a Figyelő legfrissebb számában. A negyedik mobilcég piacra lépése jó eséllyel mozgalmas lesz, a három jelenlegi szolgáltató ugyanis feltehetően minden legális eszközt igénybe vesz pozíciói védelme érdekében.
A Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a napokban megalapította az MPVI Zrt.-t, amely – egy ma még nem ismert márkanévvel – beindítja a negyedik mobilszolgáltatást. A Figyelő úgy tudja, hogy a társaság vezérigazgatói posztjára a 39 éves Schmidt Pál az esélyes, aki 2010 júniusától 2011 júliusáig volt a Magyar Posta vezérigazgatója.
A jelölt korábban részt vett a Fidesz informatikai és telekommunikációs munkacsoportjának munkájában, közel öt éven keresztül dolgozott az Oracle Magyarország logisztikai és e-kereskedelmi projektjeinek vezetőjeként, illetve az informatikai szolgáltatást nyújtó Konzorcia Kft.-ben.
Az önkormányzatok már helyezkednek
Egyes önkormányzatok állítólag hangosan és hivatalosan is elkezdtek panaszkodni a mobiltelefon-szolgáltatás minőségére. A lap egyik piaci forrása szerint e panaszok értelmezhetők úgy is, hogy a helyhatóságok elkezdték aláásni élő szerződéseiket, s ezzel előkészíteni a terepet az állami tulajdonú mobilcéghez való átlépést.
Annak megmondására a legmerészebb jósok sem vállalkoztak, hogy egy nemzeti mobilszolgáltatás ki tud-e majd váltani akkora rokonszenvet a lakosságból, hogy tömegesen vándoroljanak oda az előfizetők, vagy egyes rétegeket éppenséggel elriaszt majd az állami háttér. A jelentősebb piaci átrendeződés azonban a csoda kategóriájába illene, hiszen a három szolgáltató évek óta képtelen változtatni a hangszolgáltatásban jó ideje befagyott helyzeten. Az állapot megcsontosodásának oka elsősorban az, hogy a lakossági előfizetők – az olcsón vett mobilkészülékekért cserébe – gyakorlatilag állandó hűségszerződésben állnak a szolgáltatójukkal.
A Figyelő értesülései szerint a mobilcég indulásánál valamilyen formában részt vesz az Invitel Zrt. is; a távközlési cég ezzel kapcsolatban csak annyit mondott a lapnak, hogy korainak érzi nyilatkozni erről a témáról. Mindenesetre nemrég új kormányzati értékesítési igazgatóságot hoztak létre, amelynek élére új igazgatót neveztek ki Biró Albert személyében.
Az új mobiltársaságnak az év végéig el kell startolnia, Budapest belvárosában a ma még nem létező saját hálózatán, az ország egyéb részein pedig a meglévő három mobilhálózatra „bérlőként” csatlakozva. Szakmai vélekedések szerint ijesztően kevés az idő a starthoz, a vállalt határidőt nagyon nehéz lesz tartani. Még akkor is, ha feltételezhető, hogy az állami tulajdonú társaság az érintett fővárosi kerületeknél olajozottan és az eljárási határidők jókora betartásával fogja megszerezni az építkezéshez szükséges engedélyeket, a hálózat felállítása műszaki szempontból így is rohamtempót követel meg.
Honnan lesz bevétel?
Az MPVI alapvetően két nehéz kérdéssel találhatja szemben magát. Egyrészt az új bázisállomások telepítésekor már megszokottnak mondható lakossági tiltakozással – és annak jogi következményeiként az építkezés elhúzódásával – kell majd megküzdenie. Másrészt az MPVI-nek roamingszerződéseket kell kötnie a három mobilcég legalább egyikével, hogy előfizetői ne csak a főváros központjában tudjanak telefonálni. Jelentősebb kockázat nélkül vélelmezhető, hogy a „hármak” nem fognak készségesen asszisztálni a piaci status quo ilyetén felbomlásához, azaz minden rendelkezésükre álló legitim eszközt bevetnek a roaming csúszása érdekében.
Egyértelmű az a várakozás, hogy a nemzeti mobilcég főként az állami szférából szerzi majd az előfizetőit. A lap szerint legalább 600 ezer, de legfeljebb egymillió olyan előfizetés van ma Magyarországon, amelyért valamilyen közvetlen vagy közvetett formában az állam fizet, vagyis legjobb esetben is ennyi lehet a direktben átcsatornázható ügyfelek száma.
Természetesen az MPVI-nek közbeszerzéseken kell majd sorra megelőznie a három vetélytársát, ami első látásra a lehetetlen küldetés kategóriájába tartozik a Figyelő szerint. Az ilyen tendereken a három, tőkével jól ellátott, több millió előfizetőtől származó bevételt maga mögött tudó szolgáltató nagyon nyomott árakon versenyez. Ha a nulláról induló állami cég ebbe érdemben be akar szállni, akkor a profitról jó ideig lemondhat.
Az elmúlt két év történései alapján a szakmában azt sem tartják kizártnak, hogy az állami-önkormányzati tendereket valamilyen, akár áttételes jogszabály-változtatással megpróbálhatják eleve kivenni a közbeszerzés hatálya alól, ám az is biztos, hogy ha bármilyen, ebbe az irányba mutató lépés megtörténik, akkor a versenytársak másnap időpont-egyeztetést kérnek az európai bizottság versenyjogi szerveinél. Információink szerint egyébként az állami szférában a T-Mobile jóval több előfizetéssel rendelkezik, mint jelenlegi versenytársai.