2012. február. 28. 10:39 hvg.hu Utolsó frissítés: 2012. február. 28. 10:26 Vállalkozás

Inkább eladnák magyar érdekeltségeiket a külföldiek

Kiszáradni látszik a globális M&A-piac, Magyarországra nem vásárolni, hanem a meglévő egységeket eladni jönnének a külföldiek.

Az év első fele, sőt az egész év is nehéz időszaka lehet a globális M&A (fúziók és cégfelvásárlások) piacának – adja hírül a Világgazdaság a KPMG legutóbbi Global M&A kiadványa alapján. A tanácsadó társaság tapasztalata szerint az M&A-piac a válság 2009-es mélypontja óta eltelt két évben megfigyelhető fokozatos fejlődése megtorpant. „A gazdaság és nem utolsósorban az eurózóna hullámzó gazdasági tevékenysége elvette a vállalatok étvágyát az üzletkötéstől. Ennek ellenére nem várunk meredek esést 2012-ben, hiszen az üzletkötéshez minden lehetőség adott: rendelkezésre áll a vállalati és a magántőke is, és vannak célpontok is” – kommentálta az eredményeket David Simpson, a KPMG M&A globális vezetője.

A kelet-közép-európai régió piacán – Lengyelországot kivéve – jelentősen visszaesett a külföldi tőke érdeklődése, a tranzakciók inkább a már a piacon lévő szereplők között zajlanak. „A magyarországi aktivitás talán nagyobb, mint egy éve, de tranzakciókat zárni továbbra is komoly kihívás. Az látszik, hogy a hazai piac a nyugat-európai tendenciákat követi, ahol szintén nem éli csúcsnapjait a befektetési kedv” – mondta Simonyi Tamás, a KPMG budapesti igazgatója.

A szakember szerint amelyik társaság a piacszerzés érdekében felvásárláson törte a fejét Magyarországon, már korábban belevágott a tranzakcióba. A válság előtti időkben az M&A-piacot a privatizáció, valamint a 15-20 éves múlttal rendelkező eladósorba került cégek hajtották, de ez mára megváltozott. Privatizáció manapság nincs, ellenben államosításra akad példa – utalt a vezető a Mol és a Rába esetére, amely szerinte megfelel a klaszszikus felvásárlási tevékenységnek. Külföldiek nem igazán érdeklődnek most, a válság és a megváltozott körülmények miatt inkább elhagynák Magyarországot, ha lenne vevő az eladó magyar egységekre. Példaként Simonyi Tamás a Volksbank és Cora esetét említette. Égető probléma még a magyar piacon, hogy új vásárlásokat nem szívesen finanszíroznak a bankok, gyakorlatilag kiszáradtak a pénzcsapok.

Mindezek ellenére minden iparágban találni meggyengült résztvevőket, amelyek most kívánatos célpontnak mutatkoznak, főleg ha a saját ágazatukban az első három szereplő között foglalnak helyet. A válság előtt a tárgyalásokat követően az érintett cégek egyharmada biztosan gazdát cserélt, most viszont legfeljebb 15-20 százalékuk. Átlagban évi 70 tranzakció köttetik, azonban ezek közül nagyjából húszra tehető a valós adásvétel, közülük is csupán néhány a 10 millió euró feletti pénzmozgással járó üzletkötés. „Az idei év az alacsony árak stabilizációjáról, a piac további bizonytalanságáról fog szólni, így mindenkinek el kell fogadni, hogy nem lesz jobb évünk ezen a piacon” – húzta alá Simonyi Tamás.