Vállalkozás MTI 2011. október. 24. 15:27

"Újabb anyagi és adminisztrációs terheket helyeznek a termelőkre"

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) kéri az országgyűlési képviselőket - külön a mezőgazdasági bizottságot -, hogy ne támogassák a költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló (úgynevezett: saláta) törvényjavaslatot, mivel az a MOSZ véleménye szerint ez újabb anyagi és adminisztrációs teher a gazdálkodóknak - közölte az agrár-érdekképviseleti szervezet hétfőn az MTI-vel.

A tájékoztatás emlékeztet: a törvényjavaslatban egy új élelmiszerfelügyeleti díj kivetését készítik elő a hatósági tevékenység alapfeladatainak ellátási forrásaként. Erre azért került sor, mert a benyújtott költségvetési törvénytervezet szerint elvonták az élelmiszerbiztonsági hatóság korábbi finanszírozását kiegészítő bevételeket. A MOSZ-nál úgy vélik: ez az intézkedés kiemelten sújtja az évek óta a fennmaradásukért küzdő törvényes keretek között működő állattartókat és kertészeket.

A gazdálkodók jelenleg is jelentős összegeket kénytelenek fizetni a hatósági laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséért - jegyzi meg az agrár-érdekképviselet -, az állat- és növény-egészségügyi eljárások igényléséért, valamint a nyomon követhetőséget biztosító jelölésekért. A tervezett új intézkedés alapján pedig megkettőződik az élelmiszerbiztonsági díjak fizetési jogcíme. A megemelt költségek meghaladják a állattenyésztőknél az elviselhetőség határát - teszik hozzá.

A MOSZ szerint nem történt egyeztetés a tervezet kidolgozása során és így diszkriminatív és további feszültségeket gerjesztő rendszer került a törvényjavaslat tervezetébe. A díjfizetés alóli mentesség, illetve az eltérő díjfizetési alap alkalmazása hátrányos megkülönböztetést tartalmaz.

A javaslat alapján a kis- és középvállalkozások - beleértve az egyéni vállalkozásokat is - az árbevételük után kötelesek fizetni. Míg a természetes személyek 8 millió forint bevételig egyáltalán nem fizetnek, de azon felül nem az árbevételük, hanem csak a bevallott jövedelmük után fizetnek.

A bevallási kötelezettség előírása tovább növeli a gazdálkodók adminisztrációs terheit, amit akkor is el kell végezni, ha díjfizetési kötelezettség nem keletkezik. A bevezetésre javasolt díj adójellegét alátámasztja, hogy a tervezet alapján a késedelmi pótlék megállapítása során az adózás rendjéről szóló törvény előírásai az irányadók.

Mindez ellentétes a kisadók megszüntetésével és a bürokrácia csökkentésével kapcsolatos kormányprogrammal. Az új jogcím alapján kivetett díjfizetés példája a többszöri adóztatásnak, véli az érdekképviselet. Ezt pedig a MOSZ elutasítja. "A tervezett intézkedés jogilag vitatható, erkölcsileg vállalhatatlan és értelmetlen, a gazdálkodók számára anyagilag súlyos következményekkel jár" - tartalmazza a MOSZ közleménye.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. december. 03. 20:00

„Kib*szott okos vagyok!” – így döntötték be Jeffrey Skilling könyvelési trükkjei a világ egyik legnagyobb cégbirodalmát

Az 1985-ben alakult Enron tizenöt év alatt Amerika ötödik legnagyobb vállalatává nőtt százmilliárd dollár feletti forgalommal, a „nyereségességének pedig nincsenek határai, csak ha te állítod fel azokat” – vélték a vezetők. A hihetetlen eredmények kulcsfigurája Jeffrey Skilling – a vállalat egykori tanácsadójából lett vezérigazgató –, aki kreatív pénzügyi ötleteivel a világ egyik legnagyobb vállalati sikerét, majd végül csődjét hozta össze. Nagy csalások című sorozatunk legújabb cikke.