Kilométereket utazunk egy-egy akcióért
A válságból már kezdünk kilábalni, de a bolt kiválasztásánál még mindig döntő szempont, hogy minél olcsóbb legyen a kiszemelt termék. A vásárlók összehasonlítják az eladótérben feltüntetett árakat azzal, amit a pénztárnál kell fizetniük és nagyobb távolságot is képesek megtenni egy-egy olcsóbb ajánlatért.
A válság jegyében telt 2009, az év, amelyet a pesszimista fogyasztói hangulat jellemzett. A vásárlók ekkor a legkedvezőbb érték-ár arányú termékeket keresték. Megnőtt a vásárlás előtti informálódás szerepe, a marketing üzeneteket és a bolti kommunikáció hitelességét egyre inkább ellenőrzik a vásárlók. A GfK Shopping Monitor tanulmánya rámutat arra, hogy a 2010. második felében már mutatkoztak a válságból való kilábalás jelei. A vásárlók erősödő információ igénye lehetőséget jelent a gyártók számára. Az árak megnövekedett szerepe várhatóan a következő években is megmarad.
A fogyasztói válságreakciók egyik megnyilvánulása a racionálisabbá váló vásárlási döntés, tehát a háztartások jobban megnézik, hogy mire adják ki a pénzt. Nem feltétlenül a legolcsóbb terméket keresik, hanem a legkedvezőbb ár-érték arány elérése lett a cél. Megnőtt a vásárlás előtti informálódás szerepe, a vásárlók közel fele nézi át a kereskedőláncok brosúráit vásárlás előtt. A marketing üzeneteket és a bolti kommunikáció hitelességét egyre inkább ellenőrzik a vásárlók. Összehasonlítják a különböző márkák termékeit, hogy kiválasszák a számukra legelőnyösebbet. Referenciának használják a nem akciós árakat és a kilogrammonkénti árat. Emellett a vásárlók többsége ellenőrzi a termékek szavatosságát, illetve összehasonlítja a pénztárnál kifizetett árat az eladótérben feltüntetett árral.
A tanulmány rámutat arra, a boltválasztás szempontjai között hátrébb szorultak a bolt minőségére vonatkozó szempontok, például az üzlet kinézete vagy a márkatermékek kínálata, ezzel ellentétben jelentősen megnőtt az akciók és promóciók jelentősége. A vásárlók hajlandóak nagyobb távolságokat is megtenni a jobb ajánlatok reményében, a „kedvenc” boltok felé kevésbé lojálisak. „A megváltozott vásárlási viselkedés hosszabb távon érzékelteti majd hatását, de a 2010-es év második felében már mutatkoztak a válságból történő kilábalás jelei. Ugyanakkor a 2011-es év első két hónapjának adatai nem támasztják alá ezt az optimizmust, továbbra is gyenge a háztartások fogyasztása” – mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója. Az élelmiszer- és háztartási vegyi árupiac másfél éves mélyrepülés után ismét lassú növekedési pályára állt. 2010 egészét tekintve a magyar háztartások 1,4%-al több pénzt hagytak a kiskereskedőknél napi élelmiszerre és háztartási vegyi árura, mint egy évvel korábban.