A korábbi évekhez hasonlóan adóelőleg kiegészítési („feltöltési”) kötelezettségük van azon adózóknak, melyeknek éves szinten számított árbevételük az adóévet megelőző adóévben meghaladta a törvény által előírt határértéket. Fontos változás, hogy egy 2010. december 16-án hatályba lépő törvénymódosítás miatt a mentesség határértéke a korábbi 50 millió forintról 100 millió forintra nőtt. E szabály pedig alkalmazható minden december 16-át követően teljesítendő adóelőleg kiegészítésre.

Magyarán csak annak kötelező december 20-áig januárban várható bevételének adóját előre befizetnie, akinek több mint 100 millió forint volt az éves árbevétele. De ha az adóelőleg az adóév végén fizetendő adó összegének 90 százalékát nem éri el, akkor az APEH a különbözet 20 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

A feltöltési kötelezettségnek társasági adó, helyi iparűzési adó és energiaellátók jövedelemadója („Robin Hood adó”) adónemekben is december 20 - ig kell eleget tenni, melyről – ugyaneddig a határidőig – bevallást is kell benyújtani. Az adóelőleg kiegészítés kiszámításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni az adót csökkentő tételeket.

Gyorsított értékcsökkenési lehetőségek és a fejlesztési tartalék

A cégek gyakran elfelejtik alkalmazni a társasági adóról szóló törvény 1. illetve 2. számú mellékletében előírt gyorsított leírási lehetőségeket, pedig egyes esetekben az adótörvény akár 50 százalékos leírási kulcsot is lehetővé tesz. Érdemes figyelni a fejlesztési tartalék képzésére is, amely egyfajta halasztott adófizetési lehetőségnek tekinthető. Idetartozik még a nem realizált árfolyamkülönbözet elszámolása adószempontból. A módszer lényege az, hogy az év végi nem realizált árfolyam különbözet meghatározott részét ezen adóalap módosító szabály alkalmazásával ki lehet venni a társasági adó alapjából, ezáltal halasztani lehet az adó megfizetését.

Ebben az esetben sem beszélhetünk végleges adómegtakarításról, hiszen amikor a fent említett tételeket kivezetik a könyvekből (azaz az árfolyam különbözet realizálódik), a különbözet után adófizetési kötelezettség keletkezik. Ez a szabály jól használható az adóalap optimális meghatározására olyan cégeknél, melyeknél az árfolyamkülönbözet a tartósan a mérlegben szereplő tételek kapcsán keletkezik. Alkalmazásánál azonban a kapcsolódó nyilvántartás bonyolult lehet, ezért célszerű odafigyelni a kapcsolódó adóalap korrekciós tételek meghatározására.

A kutatás-fejlesztési tevékenységhez számos kedvezmény kapcsolódik, és az ezzel kapcsolatosan felmerült költségek 2010-től nem csak a társasági, hanem a helyi iparűzési adóalapját is csökkenthetik. Bizonyos feltételek teljesítése esetén levonhatók a fizetendő társasági adóból és az innovációs járulékfizetési kötelezettségből is.  2011-től szigorodnak az innovációs járulékból történő levonhatóság feltételei, így érdemes időben felkészülni az új szabályozásra.

A kedvezmények érvényesítésének több feltétele is van, megfelelő tervezéssel lehetőség van akár az adóalap csökkentő tétel évek közti elosztásának optimalizálására is, vagy egyes adó- és adóalap kedvezmények egyidejű igénybevételére is.

Ellenőrzött külföldi társaság szabályozás enyhítése

Januártól a 10 százalékos effektív adókulccsal adózó külföldi vállalkozások már nem minősülnek ellenőrzött külföldi társaságnak. Amennyiben év végére, jövő év elejére bármilyen tranzakciót terveznek ellenőrzött külföldi társaságnak minősülő vállalkozással, érdemes lehet ezen adótörvényi változás függvényében újragondolni az ügylet időzítését.

Az új szabályok értelmében 2011. január 1-jétől megszűnik a társasági adóalanynak tekintett külföldi szervezet fogalma, és ezen szervezetek részére kifizetett jogdíjra, kamatra és szolgáltatási díjra vonatkozóan jelenleg alkalmazandó 30 százalékos forrásadó fizetési kötelezettség. Hatályon kívül helyezik azt a szabályt is, melynek alapján a külföldről származó kamatjövedelem 75 százaléka adómentes. Ennek értelmében - amennyiben a nemzetközi szerződés a mentesítést lehetővé teszi - a korábbi általános szabályoknak megfelelően lehet majd mentesíteni az ilyen típusú kamatjövedelmeket. E tranzakciók időzítése tehát bizonyos esetekben jelentős hatással lehet a kapcsolódó adókövetkezményekre.

Az előlegfeltöltési kötelezettség kiszámításának folyamata igen hasonlít a későbbi év végi adóbevallás elkészítéséhez. Mivel a jelenlegi gazdasági helyzetben még az adófizetésre kötelezett nyereséges gazdasági vállalkozások is küzdhetnek cash flow problémákkal, egy kis odafigyeléssel a feltöltési kötelezettség bizonyos határok között racionalizálható. A jogszabályváltozásokkal kapcsolatban a Deloitte felhívja a figyelmet, hogy a tranzakciók megfelelő időzítésével, a folyamatok, struktúrák időben történő újragondolásával adott esetben elérhető, hogy egy jövőbeni adóváltozás ellenére se járjon rosszabbul a vállalkozás, mint korábban.