A források elosztása jelenleg nem kijelölt stratégiai irányokban valósul meg, erre szektor-semlegesen kerül sor, kinyilvánított hatékonysági szempontok megfogalmazása nélkül. Kérdés, hogy az új Széchenyi terv prioritásai hogyan köszönnek majd vissza a pályázati célokban. A Start Tőkegarancia Zrt. véleménye szerint a források koncentráltabb és hatékonyabb felhasználására lenne szükség a húzóágazatokban és a dinamikusan fejlődő középvállalatok körében.

A pályázati tanácsadók egyetértenek abban, hogy a versenyképesség, hatékonyság, foglalkoztatottság és a hozzáadott érték teremtését kell a középpontba helyezni. A pályázatok hatására megvalósuló munkahelyteremtés fontos és alapvető elvárás a MAPI és az Opten szakértői szerint, ugyanakkor az Árindex arra mutatott rá, hogy bizonyos esetekben – például új technológia vagy gép beszerzésénél - ez az elvárás nem indokolt. A MAPI véleménye, miszerint a hazai vállalkozói szektor támogatásának erősítése mellett, az önkormányzatok megtérülő vagy erőforrás-felhasználást csökkentő beruházásainak támogatása is fontos, a vidékfejlesztésben pedig az alternatív, családbarát foglalkoztatási formák erősítésének is helyet kellene kapnia a célkitűzések között.

Tervezhető pályázati naptár, és szigorúbb ellenőrzés

Kritikaként fogalmazódott meg, hogy a bonyolult és nem hatékony intézményi struktúra csak lassú reakcióra képes és túlzott adminisztrációs terheket ró a vállalatokra. Sok esetben olyan információkat is a vállalkozóknak kell benyújtaniuk, amelyek állami adatbázisból is beszerezhetőek volnának, ha az egyes állami adatbázisok (cégbíróság, APEH) integrálása megtörténne. Szükséges lenne az egyszerűsítés és az egységesítés a rendszerben, de az eltérő típusú vállalkozások számára eltérő típusú és feltételrendszerű pályázatok szolgálnák hatékonyan a kitűzött célok elérését. Az intézményrendszer átalakításával kapcsolatos javaslatok, azok hatékonyságának javítását és ügyfél-központúvá tételét tartották szükségesnek. Miközben a pályázati intézményrendszert kifejezetten túlbürokratizáltnak tartja a szakma, ugyanakkor felmerül, hogy az ellenőrzés szigorítására is nagyobb hangsúlyt és erőforrást kellene helyezni. Az ügyintézők folyamatos képzésének szükségességét emelte ki többek között az EU Pályázati Központ, hatékony belső ellenőrzési rendszer kialakítását, és még létszámnövelést is indokoltnak tartana a 4 Tender Hungary.

A Prospera szakértője szerint hatékonyabban működhetne a pályázati rendszer több automatikus elbírálású pályázattal, amennyiben ehhez jól átgondolt szempontrendszer társul. Tovább növelhetné a rendszer transzparenciáját a kiszámíthatóság – előzetesen tervezhető és betartott pályázati naptár meghirdetése – ezt javasolta a 4 Tender és a MAPI szakértője is.

Lesz-e idő és mozgástér az ÚMFT átalakítására?

Alapvető különbség van annak megítélésében is, hogy a rendszer jelentős átalakítására, valóban adott-e  a megfelelő mozgástér és idő, lesz-e erre reálisan lehetősége a kormányzatnak. Bár imponáló a szándék a források átcsoportosítására, ennek megvalósítása a szigorú feltételek miatt, csak részben lesz keresztülvihető. A pályázatkészítő társaságok véleménye szerint nincs szükség új típusú pályázatokra a meglévő pályázati keretek - technológia, innováció, képzés, informatika, telephely – megfelelnek a stratégiai célkitűzéseknek és a vállalkozások elvárásainak. Ugyanakkor a MAPI véleménye szerint a kkv-k piacra jutását segítő támogatásokra, pályázatokra is szükség lenne. Számos területen azonban már érzékelhető véleménykülönbség, hiszen a pályázati tanácsadói szakma is differenciált, ügyfélkörük eltérő, ezért eltérően ítélik meg, hogy szükséges-e preferált ágazatok meghatározása, vagy szektor-semleges megközelítés alkalmazása a megfelelőbb. Hasonlóan megosztottak a vélemények arról, hogy a jövőbeli vállalások vagy a cégek eddigi teljesítménye legyen mérvadó a pályázatok elbírálásakor.