Alkalmi munka: megoldatlan kérdések, milliós bírságok
Az alkalmi- és idénymunka csökkentett közteher- és adminisztrációs terhei végre vonzóbbá tehetik ezt a foglakoztatási módot. Néhány rendezetlen szabály, mint amilyen az éjszakába nyúló munkavégzés is - súlyos bírságok kiszabásához vezethet. Összefoglaló arról, amit az idénymunkát érintő változásokról tudni kell.
Az egyszerűsített foglalkoztatás új, 2008.08.01-től érvényes törvényi szabályozása kapcsán elsőként érdemel említést a munkaügyi felügyelők számára korábban elképzelhetetlen változtatás: nem kell papír a foglalkoztatáshoz! A munkáltató bejelenti (2010.12.01-től akár SMS útján), aztán utal,. Se munkaszerződés, se jelenléti ív, se más blanketta, vagy kötelezően kitöltendő formanyomtatvány.
Keveseket érint, de ismét nem sikerült rendezni az éjfélen átnyúló munkavégzést, pedig idén ilyen még az Országgyűlési hivatalban is előfordult. A jelenlegi hivatalos álláspont az, hogy meg kell ismételni a bejelentést éjfélkor, illetve az előrelátó rendezvényszervező ezt megteszi előre. Éjfélen átnyúló munkavégzés esetén azonban a dupla közteher már soknak tűnhet, hiszen alkalmi munka esetében ez már kétezer forint lenne, így inkább az lesz a gyakoribb, hogy ilyen esetben a második bejelentés egyszerűen elmarad, hiszen nincs ösztönző korlát a bérkifizetésben. Az éjfél előtti munkára kifizetett pénzbe beleférhet az éjfél utáni munka is. Ez viszont már feketefoglakoztatás, aki lebukik, az mérlegelés nélkül kiszabandó egymillió forintos bírsággal sújtható.
Furcsamód nem számolt senki azzal a hatással, hogy „simán” megszüntethető egy munkaviszony és lényegében idénymunkára, vagy alkalmi munkaviszonyra váltható. A szabály ugyanis egyedül a munkaviszony mellett nem zárja ki az alkalmi munkát, ami amúgyis ritka eset. Elkerülhető lenne a visszaélés, ha a törvény azt mondaná ki, hogy az a munkavállaló, amely alkalmi munkavállalóként való bejelentése előtt ugyanazon munkáltatónál első, második, vagy harmadik napon még munkaviszonyban állt, annak alkalmi munkavállalói bejelentése érvénytelen, amit az adóhatóságnak azonnali válaszüzenetben jeleznie is kéne. Így a munkáltatók bátran foglalkoztathatják a jóval kedvezőbb feltételek mellett azokat is, akiknél ez nem lett volna indokolt. Így a rendszer ezen könnyítése csak a munkáltató nyerészkedését szolgálja.
A rendszer fontos ismérve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás továbbra sem teremt alapot egészségügyi szolgáltatásra, vagyis a TAJ szám alapján se lehet díjmentesen – baleseti ellátás kivételével – ilyen szolgáltatást igénybe venni. Akinek nincs eleve máshol ilyen jogviszonya, ott a havi 4950 forint összegű úgynevezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége fennáll, és ha azt nem fizeti, akkor a rendszer „potyautasként” ki is fogja szűrni és az adóhatóság igyekszik is majd havi gyakorisággal terhelni az összeget, sőt egy idő után be is hajtja majd. Az egyszerűsített foglakoztatás azonban szolgálati időnek minősül, így ilyen munkaviszonnyal is lassanként össze lehet gyűjteni azt az időt, ami a nyugdíjjogosultsághoz szükséges.
Ruszin Zsolt
MKOE alelnöke