Ausztria, Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és ukrajna adózási rendszerét hasonlítja össze az Adózás a környező országokban című kiadvány. A KPMG és a Schönherr Ügyvédi Iroda nemzetközi jelenlétének segítségével, az említett országokban is dolgozó szakemberek közreműködésével vette sorra, milyen sajátosságai vannak a körülöttünk lévő adójogi rendszerekben.

A könyvet kiadő Complex ügyvezetője Ződi Gábor, a KPMG adópartnere, Beer Gábor is hangsúlyozták: a könyv ötletét az adta, hogy számos médium sokszor és sokféleképpen írt arról, mennyivel kedvezőbb adózási környzet van a szomszédoknál. A tanulmányokból kiderül, hogy egyik ország - hazánkat is beleszámítva - sem emelhető ki, mint a legkedvezőbb vagy éppen a legrosszabb adózási feltételeket kínáló gazdaság. Beer Gábor azt hangsúlyozta: az alapján kell megvizsgálnia egy befektetőnek, vállalkozás tulajdonosának az adott ország jogszabályait, hogy milyen tevékenységet folytatna ott. "A környező országokban egyes adózási szabályozások kedvezőbbek a magyarnál, ugyanakkor mások Magyarországon előnyösebbek, ezért minden vállalatnak saját üzleti terve alapján kell döntenie arról, hogy hol végzi tevékenységét" - hangsúlyozta a szakember.

© Túry Gergely

Például ha egy cég ingatlan-tranzakciókat végezne, teljesen más országok lehetnek számára előnyösek, mint ha holding társaságot alakítana, vagy befektetni szeretne, hiszen míg egyik helyen a munkára rakodó terhek magasabbak, addig egy másik országban az ingatlanértékesítés feltételei előnyösebbek. Szlovákiában például a okat emlegetett 19 százalékos adókulcs kedvező lehet, ha valaki sok alkalmazottat foglalkoztat, de míg nálunk egy cég a veszteségelhatárolás lehetőségével bármikor élhet, addig a szomszédos országban erre csak öt évig van lehetősége. Az is például Magyarország mellett szól, hogy nálunk, ha valaki részesedést vásárol egy cégben, de azt egy éven belül eladja, akkor ez adómentes, míg Szlovákiában fizetni kell utána.

Beer Gábor azt mondta: a tanulmányok összeállításánál arra helyetzték a hangsúlyt, hogy a befektetésekkel, illetve az adott országból történő kivonulásokkal kapcsolatban összegezzék a releváns tudnivalókat.

Azt is kiemelték a sajtótájékoztatón: a magyar adóhatóság mellett a környező országok adóhivatalai is egyre inkább ügyfélbarátak, így a külföldi cégek a legtöbb országban az angol nyelvű jogszabályok mellett már adózási segédletet is letölthetnek a hivatalok honlapjairól, elemzésekkel segítik a potenciális befektetőket és Horvátországban ezt például angol nyelven is megtaláljuk a hiavatal honlapján.

A KPMG adópartnere arra is kitért: amikor egy cég azzal kapcsolatban mérlegel, hol alapítson céget, akkor elfeledkeznek az effektív üzletvezetés szabályáról (amikor egyes kedvezőbb szabályok miatt külföldre akar települni), amely szerint ha egy külföldi alapítású vállalatot Magyarországról irányítanak, akkor az magyar adóalanynak számít.

Arra az újságírói kérdésre, miszerint időtálló lehet-e a - Magyarországon is folymatosan változó adójogi környezetben - a könyv, azt mondta az adószakember: az adószabályok változása általában kisebb módosításokat jelent, a lényegi kérdések nem feltétlenül változnak. Azt is kiemelte: ma már az adózással kapcsolatos kérdések a 2-3. helyen állnak, amikor egy cég arról dönt, hova települ, de első helyen a gazdasági környezet áll már jó ideje.