Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2009. június. 05. 10:25
Utolsó frissítés: 2009. június. 05. 10:55
Vállalkozás
A fizetés nélküli szabadság időkorlátja és a kölcsönzött dolgozó bére
Mikor és milyen formában illeti meg az egyenlő bér a kölcsönzött munkaerőt? Ha a munkahely egy része vidékre költözik, és hetente több napot ott kell töltenem, akkor a munkáltatónak mit kell biztosítania a munkavállaló számára? Megváltoztatott munkaszerződés ellenére elbocsátások lesznek cégünknél, ez jogszerű? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.
1. Közvetlen hozzátartozó ápolására szeretnék fizetés nélküli szabadságra menni. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltatónak meg kell adnia erre az engedélyt. Ha mégsem engednének el, tekinthető ez olyan jogsérelemnek, amely miatt rendkívüli lemondással élhetek? Amennyiben nem, melyek a rendkívüli lemondásra jogosító "jogsérelmek"?
A munkáltató a munkavállaló közeli hozzátartozójának otthoni (!) ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot. Feltétele azonban ennek az is, hogy az ápolást a munkavállaló saját maga végezze. Az ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Az igazolásban foglaltakat a munkáltató köteles elfogadni, az igazolásban foglaltakat nem vizsgáltathatja felül.
Ha annak ellenére, hogy ezt írásban kérelmezi és csatolja az orvosi igazolást, a munkáltató nem engedélyezi, véleményem szerint 15 napon belül élhet a rendkívüli lemondás jogával, hiszen a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte. Érdemes fokozott figyelmet fordítani a rendkívüli lemondás indokának alapos megfogalmazására. Ha ön köztisztviselő, akkor nem élhet rendkívüli lemondással.
2. „A kölcsönzött munkaerők esetében, ha valaki ugyanannál a munkaadónál tölt 6 hónapot, akkor a rendes munkavállalókkal azonos bérezést és juttatásokat kap. Teljes mértékű azonosságra a kölcsönzött munkaerő meghatározott idejű munkaszerződés esetében 2 év után, nem meghatározott idejű munkaszerződés estében 1 év után jogosult.” Ez igaz?
Munkaerő kölcsönzés esetén két elv érvényesül. Az egyik a korlátozott egyenlő bér elve, a másik pedig az egyenlő bér tartós munkavégzésnél. A korlátozott egyenlő bér elve szerint a kölcsönvevőnél munkaviszonyban álló valamint a kölcsönzött munkavállalók vonatkozásában a személyi alapbér, a műszakpótlék, a túlóráért járó díjazás, továbbá az ügyelet és a készenlét díjazása tekintetében alkalmazni kell az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, ha a kölcsönvevőnél a folyamatos munkavégzés időtartama a 6 hónapot meghaladja.
A válasz folytatását és a többi kérdést az Adózónán olvashatja!
A munkáltató a munkavállaló közeli hozzátartozójának otthoni (!) ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot. Feltétele azonban ennek az is, hogy az ápolást a munkavállaló saját maga végezze. Az ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Az igazolásban foglaltakat a munkáltató köteles elfogadni, az igazolásban foglaltakat nem vizsgáltathatja felül.
Ha annak ellenére, hogy ezt írásban kérelmezi és csatolja az orvosi igazolást, a munkáltató nem engedélyezi, véleményem szerint 15 napon belül élhet a rendkívüli lemondás jogával, hiszen a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte. Érdemes fokozott figyelmet fordítani a rendkívüli lemondás indokának alapos megfogalmazására. Ha ön köztisztviselő, akkor nem élhet rendkívüli lemondással.
2. „A kölcsönzött munkaerők esetében, ha valaki ugyanannál a munkaadónál tölt 6 hónapot, akkor a rendes munkavállalókkal azonos bérezést és juttatásokat kap. Teljes mértékű azonosságra a kölcsönzött munkaerő meghatározott idejű munkaszerződés esetében 2 év után, nem meghatározott idejű munkaszerződés estében 1 év után jogosult.” Ez igaz?
Munkaerő kölcsönzés esetén két elv érvényesül. Az egyik a korlátozott egyenlő bér elve, a másik pedig az egyenlő bér tartós munkavégzésnél. A korlátozott egyenlő bér elve szerint a kölcsönvevőnél munkaviszonyban álló valamint a kölcsönzött munkavállalók vonatkozásában a személyi alapbér, a műszakpótlék, a túlóráért járó díjazás, továbbá az ügyelet és a készenlét díjazása tekintetében alkalmazni kell az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, ha a kölcsönvevőnél a folyamatos munkavégzés időtartama a 6 hónapot meghaladja.
A válasz folytatását és a többi kérdést az Adózónán olvashatja!
