2009. április. 03. 17:30 Utolsó frissítés: 2009. április. 06. 12:51 Vállalkozás

Megtámadnák a részvényesek a Telekom közgyűlését

A Magyar Telekom közgyűlésén leszavazták azt az indítványt, amely 10 százalékban maximálta volna EU-n és OECD-n kívüli tulajdonosok szavazati jogát. Az ezzel kapcsolatos aggályok és esetleges lebonyolítási szabálytalanságok miatt több kisrészvényes arra készül, hogy érvénytelenné nyilváníttatja a szavazást. A közgyűlésen új információk láttak napvilágot a White&Case vizsgálattal kapcsolatban, amelyben a Nemzeti Nyomozó Iroda is nyomoz.

© Stiller Ákos
A hvg.hu információ szerint kisrészvényesek - nem Zelena János magánbefektető szavazati jogokat korlátozó javaslatát bírálják, sokkal inkább attól tartanak, hogy a vállalat - a főrészvényes Deutsche Telekom kiszállása esetén - olyan többségi tulajdonos kezébe kerül, amely sem az EU-nak, sem az OECD-nek nem tagja.

Ez pedig - állítják a javaslatot megfogalmazó magánbefektetővel egyetemben - beláthatatlan következményekkel járhat a többi részvényes számára. Úgy vélik, elvárható lett volna, hogy a szerintük jogszerűtlenül szavazásra bocsátott  javaslatot a közgyűlést levezető elnök elutasítsa, vagy legfeljebb arról szavazzon a közgyűlés, hogy a javaslat egyáltalán felvehető-e a napirendi pontok közé.

Független vizsgálat?

Eddig összesen 10 szerződést találtak gyanúsnak mintegy 3,7 milliárd forintnak megfelelő összegben a Magyar Telekom Nyrt.-nél 2006. óta vizsgálódó amerikai White & Case LLP jogi iroda szakértői. Ezekkel összefüggésben a távközlési csoport eddig 16,7 milliárd forintot fizetett ki a jogi iroda mellett az ügybe bevont egyéb szervezeteknek szakértőknek. A Magyar Telekom csoportnál először a 2005. évi pénzügyi jelentés auditálásakor bukkant a könyvvizsgáló PricewaterhouseCoopers a montenegrói leányvállalattal összefüggő két gyanús megállapodásra, amelynek nyomán 2006-ban elindult a vizsgálat. Az eljárás alatt további két ottani tisztázatlan kontraktus került elő.
 Forrás: Világgazdaság Online

A napirendi pontok megszavazása között szó esett arról a montenegrói és macedón szerződésekkel kapcsolatos független vizsgálatról is, amelynek lefolytatására a Magyar Telekom még 2006-ban kérte fel a White&Case amerikai jogi irodát. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a közelmúltban indított - hűtlen kezelés gyanúja miatt – vizsgálatot a többmilliárd forintos kifizetések miatt. A társaság 2008-as mérlegében szereplő 5,4 milliárd forintnyi vizsgálati díj - 700 dolláros óradíjjal és a 2008-as 200 forintos dollárral számolva - a kisrészvényesek kalkulációi szerint 38 500 óra munkát feltételez. Az irreális kiadásokra válaszul a társaság azzal érvelt, a jelentett összeg nemcsak a White&Case díját tartalmazza, hanem összesen több mint 100 vizsgálatba bekapcsolt cégét is, így a számítás nem állja meg a helyét. Ezt azonban nem támasztották alá újabb kalkulációkkal.

A túlköltekezésnél azonban súlyosabb vád is elhangzott a közgyűlésen. Kustra Pál kisrészvényes - aki korábban a Magyar Telekom stratégia projektmenedzsereként a macedón és montenegrói beruházásokért volt felelős - azzal állt elő: a Telekom és a White&Case között 2006 januárjában létrejött szerződést információi szerint amiatt erősítették meg ugyanazon év februárjában, mert a White&Case amerikai ügyvédei 15 év Amerikában letöltendő börtönbüntetéssel fenyegették meg az igazgatóság tagjait, ha nem szentesítik a megállapodást. A felszólaló kisrészvényes magyarázatot kért arra is, hogy miként lehetséges, hogy a szerződést aláíró egyik félnek, nevezetesen Dr. Farkas Ádámnak nem volt meg az aláírás időpontjában az ahhoz szükséges cégjegyzési joga.

 A 2008-as közgyűlés
Olvassa el a hvg.hu cikkét a Magyar Telekom tavalyi közgyűlési botrányairól.
Továbbá hogy lehet érvényes a szerződés, ha azt nem hagyta jóvá a közgyűlés, amit távközlési vállalat akkor hatályos alapszabálya előírt. Mielőtt a Magyar Telekom reagálhatott volna a kérdésére, Kustra ismertette a társaság Felügyelő Bizottságának ez év január 29-én kelt - a szerződés érvényességét firtató - levelét. Eszerint a szerződés érvényességének - melyet a vállalat belső ellenőrzési és jogi igazgatósága is vizsgált - alapja az igazgatósági jóváhagyás, ezért a közgyűlés jóváhagyására nem volt szükség. Az aláírónak - mint azt Máthé Balázs a közgyűlés levezető elnöke hangsúlyozta - nem volt muszáj cégjegyzési joggal bírnia, mivel az Audit Bizottság elnökeként hitelesítette a szóban forgó szerződést. A 15 év börtönbüntetéssel kapcsolatban elhangzottakat pedig irrelevánsnak tartotta a közgyűlés szempontjából.

A közgyűlés után szerettünk volna néhány kérdést feltenni a Magyar Telekom vezérigazgatójának, Cristopher Mattheisennek a közgyűlésen elhangzott főbb témákkal kapcsolatban, ám a sajtóosztály elhárította érdeklődésünket. A sajtónyilatkozat megtagadását azzal magyarázták, a közgyűlés elég transzparens volt ahhoz, hogy indokolatlanok legyenek a további kérdések.