Reformszövetség

Amit a Reformszövetség javaslatáról tudni kell, a hvg.hu korábbi cikkében olvashatja el.

 A válságkezelés elsősorban abban különbözik az adóreformtól, hogy a válságkezelésnek azonnali hatásának kell lennie, míg az adóreform hosszabb távon eredményt hozó változtatás. Az adóreformnál működhetnek a közgazdasági elméletek, a válságkezelésben viszont a bevált receptek csődöt mondhatnak. A Reformszövetség javaslata a válságot adóreformmal kívánja orvosolni, míg Bokros Lajos javaslata elsősorban a válságkezelésre koncentrál. 

A munkáltatói terhek csökkentése és az áfa emelése közös elemek a kormány, Bokros Lajos és a Reformszövetség javaslatában. Ezek valóban válságkezelő lépések, céljuk a munkahelyek megtartása és a jövedelmek fogyasztáson keresztüli adóztatása. Hatásuk azonban a bevált közgazdasági módszerekkel nem modellezhető előre. Nemzetközi tapasztalat, hogy válságidőszakokban megnő a „fekete-szürke” gazdaságból származó jövedelmek aránya. Ezen jövedelmek megadóztatására a legjobb módszer a fogyasztáson keresztüli adóztatás. Az áfa emelését a javaslatok egy része évközi személyi jövedelemadó változásokkal kívánja ellensúlyozni. A magyarországi szja huszonkét éves történetében még nem volt példa az szja-tábla évközi megváltoztatására. Az adójóváírás mértékének évközi változtatására is csak egyszer, 2002-ben (a minimálbér adómentessé tételekor) került sor. Matematikailag nem is sikerült megoldani, a hibát utólag törvénymódosítással kellett kiküszöbölni. Nem ok nélkül kerülte a jogalkotó az évközi adótábla, adójóváírás változtatását. Ha évközben változik az adótábla, akkor az éves jövedelmeket meg kell bontani jövedelem-jogcímenként két részre. 

Ez azt jelenti, hogy 2009-re két adóbevallást kellene beadniuk a magánszemélyeknek, és ismét felszínre kerülne a 2002-es évvel kapcsolatos adójóváírási probléma. Ha megvalósulna a kormány elképzelése, miszerint a családi pótlék szeptember 1-jétől adóterhet nem viselő járandóság lenne, akkor a 2009-es jövedelmeket már három részre kellene bontani, hiszen az augusztusig szerzett jövedelmeknél a szeptembertől kapott családi pótlék még nem adóalap-növelő tényező. Az évközi adóterhet nem viselő járandóság bevezetése miatt az adójóváírást nem lehetne kiszámítani. Az adójóváírás éven belüli számítása a „közlekedő edények” törvénye szerint működik. Az adóév három részre bontásával egy matematikailag megoldhatatlan egyenlet jönne létre, ami végrehajthatatlan, alkotmányellenes lenne. Éppen ezért a tervezett csomagból el kell hagyni a személyi jövedelemadó évközi változtatásait. A legfelső áfakulcs emelését áfán belüli átcsoportosítással kellene megoldani. A válságkezelés adózást érintő része olyan kérdés, ahol nemcsak a közgazdászok, hanem a speciális adózási ismeretekkel rendelkező okleveles adószakértők véleményét is figyelembe kellene venni. 

Angyal József okleveles adószakértő 2009. július 1-jétől a következő válságkezelő lépéseket tartaná szükségesnek: 

• 2009. július 1-től a munkáltatói járulékterhek 5 százalékos csökkentése
• 2009. július 1-től az 5 és 20 százalékos áfakulcsok 10 és 25 százalékra emelése. Ezzel egyidejűleg az alapvető élelmiszerek, illetve politikai döntés alapján más termékek, a mostani 20 százalék (emelés után 25 százalék) áfamérték alól át (vissza) kerülnének a 10 százalékos kedvezményes kulcsba.

A javaslat további elemeit az Adózónán olvashatja.