Vége az utalványok aranykorának?
Elvileg akár 250-300 milliárd forintos bevételre is szert tehetne a költségvetés a béren kívüli juttatások megadóztatásával, a Világgazdaságnak nyilatkozó szakemberek és a felmérések alapján azonban borítékolható, hogy az adóteher kivetésével ennek az összegnek valójában csak a töredéke folyna be a büdzsébe.
A munkáltatók túlnyomó része megszüntetné e juttatások finanszírozását abban az esetben, ha azok teljes mértékben adókötelessé válnának, legalábbis ezt tükrözik az Autonóm Szakszervezetek, valamint az Accor Services Magyarország Kft. kutatásai. Ha ezek a tételek is ugyanúgy fognak adózni, mint a bérjövedelem, az egyet jelent a cafeteria felszámolásával, hiszen hasonló közteher mellett teljesen felesleges fenntartani a külön adminisztrációt igénylő rendszereket – mutatott rá a lapnak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató szakértője.
Valószínűbb azonban, hogy végül valamilyen köztes megoldás születik az adómérték kérdésében, vagyis a béren kívüli juttatásokat a rendes bérjövedeleménél alacsonyabb adó terhelné. Egy 11 százalékos eho például már önmagában 60 milliárdot hozhat az állam konyhájára az 500-600 milliárd forintos utalványpiacon, és egy ekkora tehernövekedés még nem vezetne a juttatások tömeges mértékű megszüntetéséhez. Jelenleg az adómentes határ felett 54 százalékos szja terheli az ilyen kifizetéseket, és arra is van esély, hogy a jövőben ez a teher válik általánossá.
A lap szerint a kormány is kész a kompromisszumra, és jó esély van arra, hogy az étkezési jegyek és az üdülési csekkek kimaradnak a megadóztatandó juttatások köréből. Arra is van esély, hogy az üdülési csekk felhasználási körét szűkítik, az évente mintegy 200 milliárd forintot kitevő étkezési jegyek esetében pedig nem változnának a szabályok.