Nagyobb szerep juthatna a visszlízingnek

Budapest, 2009. január 21. A magyarországi kis és középvállalati hitelek GDP-hez viszonyított aránya 15 százalék körül mozog, mely nem éri el az EU 15 átlagának felét sem. A ténylegesen igénybe vett finanszírozások körén belül a lízing aránya a kis és középvállalati körben elérte a negyven százalékot. A megfelelő mérlegstruktúrával, és stabil piaccal rendelkező vállalkozás esetében a tehermentes ingatlan a forrásszerzésbe is bevonható, hiszen az ingatlan visszlízingje esetén a vállalkozás forráshoz juthat - emeli ki Király György a Hypo Alpe-Adria Leasing üzletágigazgatója.

A magyarországi kis és középvállalati hitelek GDP-hez viszonyított aránya 15 százalék körül mozog, mely nem éri el az EU 15 átlagának felét sem. A hazai kkv szektor bankképessége jelentősen elmarad az EU15 75-80 százalékos arányához képest, 25 százalék körül mozog, így a vállalkozások közel 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik. E társaságok mindeddig elsősorban - közel 50 százalékos arányban - a bankokhoz fordultak finanszírozásért, s a lízingcégekhez közel 30 százalékban. A ténylegesen igénybe vett finanszírozások esetében azonban a lízing aránya a kis és középvállalati körben már meghaladta a negyven százalékot. (Forrás: Flash Eurobarometer on SME access to finance 2005-2006)

KKV – jelzálog helyett lízing

A KKV-k hagyományos pénzintézeti finanszírozása jellemzően nem másodlagos fedezet – azaz biztosíték - alapú, de természetesen a hitelcél bevizsgálását követően a finanszírozás odaítélésénél nagy szerep jut a biztosítéknak is. Esetükben a fő fedezetet egy megfelelő lokációjú és alternatív hasznosítási lehetősséggel rendelkező ingatlan képezheti. Emellett a korábbi gyakorlatban szerepet kaptak egyéb biztosítékok is, mint például a vagyont terhelő zálogjog, ingó zálogjog, árbevétel engedményezés, követelésen alapított zálogjog, készfizető kezesség - ezek azonban a jelenlegi körülmények közepette finanszírozói oldalról a kevésbé preferált alternatívák közé tartoznak. „A megfelelő mérlegstruktúrával, és stabil piaccal rendelkező vállalkozás esetében a tehermentes ingatlan a forrásszerzésbe is bevonható, az ingatlan visszlízingje esetén a vállalkozás forráshoz juthat.” - emelte ki Király György a Hypo Alpe-Adria Leasing üzletág igazgatója. 2006-ban a kkv-k tulajdonában lévő ingatlanok kevesebb, mint 20 százalékát terhelte jelzálog, ez az arány jelenleg sem haladja meg 30-35 százalékot. Természetesen a visszlízing esetén is fontos a visszlízingelt cég gazdasági tevékenységének és piacainak vizsgálata, hiszen az elsődleges forrás a cég eredményes működése, a cash-flow termelő képességet is bizonyító alaptevékenység fenntartható biztosítása.

 „A visszlízing konstrukció az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a finanszírozók által preferáltabbá válik, mint a jelzálog bejegyzése melletti hitelnyújtás. Az ok a felszámolási eljárások hazai gyakorlatában keresendő, hiszen az első helyi jelzálogjog számos esetben nem teszi lehetővé a finanszírozó jogainak maradéktalan érvényesítését.”- magyarázta Király György. A KKV-k korábban is úgy jutottak hitelhez, hogy ingatlanuk volt szinte az egyedüli fedezet arra, hogy beruházási hitelt, nagyobb összegű folyószámla-hitelt kapjanak. Azonban, ha egy pénzintézet jelzálog-hitel formájában finanszíroz egy kkv-t, és azt a későbbiekben felszámolják, akkor az ingatlan is bekerül a felszámolási vagyonba, s a zálogjogosultnak igénypert kell benyújtania, amelynek folyamata évekig elhúzódhat. A visszlízing esetén az ingatlan tulajdonosa refinanszírozást kap tehermentes ingatlanára, s a lízingcég kerülhet bejegyzésre az ingatlan tulajdonosaként. Ennek okán a kkv-knek nyújtott hitelezés érezhetően visszaeshet, bármilyen fedezet kerül is mögé.

Visszlízing – akadályt jelent az illeték

A válság következményeként várhatóan megnövekszik majd az érdeklődés a visszlízing iránt. Az Európai Unió tagállamaiban e finanszírozási forma már korábban is jóval elterjedtebb volt, mint hazánkban. Igaz hogy ezen országokban a lízingkonstrukciókat egyáltalán nem terheli illeték, vagy mértéke jóval alacsonyabb, mint Magyarországon*, ahol a lízingszerződésekhez kapcsolódóan fizetendő illeték mértéke példátlanul magas. A jelenlegi helyzetben az érvényes és hatályos illetékszabályozás jelentős terheket ró az ingatlan megvásárlóira és lízingbevevőjére, a kétszeri ingatlan adás-vétel miatti illetékkötelezettség kapcsán. Először, amikor az ingatlan a lízingcég tulajdonába kerül, másodszor mikor a lízing lejártakor a lízingbe vevő kerül tulajdonba.
Az illeték mértékének csökkenése elhárítana egy jelentős akadályt a finanszírozási konstrukció további felfutása elől, melynek hatása összességében kiegyensúlyozná az illeték bevételek csökkentését, nem beszélve arról, hogy a forráshoz jutó KKV növelni tudná üzleti aktivitását, ami további bevételt generálhat az államkasszának is.

Lízinget terhelő illeték mértéke az egyes országokban*

Ország Ingatlanlízing illetéke
Ausztria  1 százalék,  vagy 0,8százalék
Belgium  Nincs
Csehország Nincs
Dánia Nincs
Észtország 0,2 százalék vagy 0,4 százalék
Finnország Nincs
Franciaország Nincs
Görögország  Nincs
Hollandia Nincs
Lettország  142 euro, egyösszegű díj
Lengyelország  Nincs
Magyarország  2 / 10 százalék
Németország  Nincs
Olaszország  10 euro, egyösszegű díj
Portugália Nincs
Románia Nincs
Szlovákia Nincs
Ukrajna  Nincs
*Forrás:KPMG