Sok múlott Ukrajna számára azon, hogy milyen gázárat tud kialkudni a hetek óta húzódó gázárvitában. Az oroszok által követelt ezer köbméterenként 450 dolláros ár mellett ugyanis jelentősen megcsappantak volna az ország devizaforrásai, ami feltehetőleg megadta volna az utolsó lökést az államcsőd felé az amúgy is a tönk szélén álló észak-keleti szomszédunknak. Hiszen a gázért Ukrajna is dollárban fizet, márpedig az ukrán jegybanknak a közeljövőben minden centre szüksége lesz, ha vissza akarja rántani, vagy legalább megállítani a rohamosan gyengülő hrivnyát.

Bár már egy nappal a megegyezés után is voltak olyan nyilatkozatok, amelyek túlzottan magasnak ítélték az Ukrajna által Oroszországnak fizetett árat, Julija Timosenkonak mégis csak sikerült 20 százalékot alkudnia, s elérnie, hogy három hónap múlva – amikor minden bizonnyal olcsóbb lesz a gáz – újratárgyalják az árat. Kérdés azonban, hogy abból amit a kedvezménnyel a réven megnyert Ukrajna, mennyit veszítenek el a vámon. Az orosz-ukrán vita miatt ugyanis majd két hétig fél Európa nem jutott gázhoz, s ez hatalmas veszteséget okozott a kellő tartalékkal nem rendelkező országokban. A pórul járt államok vezetői közül pedig már jelezték: lesznek jogi szankciók.

Nálunk nem volt nagy gáz

Magyarország viszonylag olcsón megúszta a gázkrízist, köszönhetően a megfelelő mennyiségű tartaléknak, illetve a vita ideje alatt fokozatosan enyhülő időjárásnak. A lakosság fogyasztását egyáltalán nem kellett korlátozni, s az ipari fogyasztóknál is csak az első körbe tartozó cégeknél volt tartós leállás.

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a második kategóriába tartozó ipari nagyfogyasztók földgázellátásának egy napos korlátozása miatt több cég is huzamosabb időre leállt, s ez amellett, hogy többletköltséget jelentett, komoly forgalomkieséshez vezetett. A két legnagyobb téglagyártó – amelyeknél a kemencék időigényes felfűtése miatt több napos leállás is volt – összesen 110 millió nettó árbevétel-kiesést eredményezett az egynapos korlátozás.

Bulgária: 170 millió leva mínusz

Azokban az országokban azonban, ahol nem volt megfelelő mennyiségű tartalék, sokkal hosszabb időre kellett leállnia az iparnak. Elsőként a bolgárok számszerűsítették a károkat: körülbelül egy hete közölték, hogy a gázstop addig mintegy 100 millió leva – azaz 50 millió euró – kárt okozott az országnak. 

A legutóbbi hírek szerint az elmúlt egy hétben további 70 millió levát bukott az a 250 nagyvállalat, amelynek a gázellátását felfüggesztették vagy korlátozták, ráadásul további veszteséget eredményezhet, hogy az exportorienált társaságok elveszíthetik külpiacaikat. A bolgár kormányfő már korábban jelezte: munkacsoportot hoznak létre, amelyik kidolgozza, kitől milyen kompenzációra tarthat igényt Bulgária a gázszállítások leállításából fakadó pénzügyi veszteségeiért.

Szlovákia – hatalmas kiesés

Még nagyobb volt a kár Szlovákiában, amelynek szintén nincs elegendő tartaléka, így összesen ezer termelő cégnek kellett részben vagy egészben leállnia. Az Új Szó korábban arról számolt be, hogy a korlátozás az érintett vállalatoknak napi szinten 100 millió eurós bevételkiesést okozott, ami összesen 1,1 milliárd eurót jelent, lévén, hogy a 11 napig volt érvényben a korlátozás. 

Persze akadnak olyan cégek, amelyek be tudják hozni a lemaradást. Az autógyártók például amúgy is termelésük visszafogását tervezték a kereslet számottevő visszaesése miatt, így a gázkrízisnek maximum olyan hatása volt számukra, hogy két-három héttel később állnak át félgőzre. 

Srbijagas a nagy vesztes

A legnagyobb gond Szerbiában volt, déli szomszédunknak ugyanis egy szemernyi tartaléka sincs, így az ukrán szállítások leállításának pillanatában gáz nélkül maradtak, s bár hazánk és Németország küldött némi gázt nekik, így is komoly veszteséget szenvedtek el. 

A szerbek a vállalatok kényszerű leállása miatti károkat még nem összesítették, azonban Dušan Bajatović a Srbijagas szerb földgázszolgáltató vállalat vezérigazgatója épp a napokban tett egy elkeseredett nyilatkozatot, amelyben a fogyasztói árak azonnali emelését szorgalmazta, mivel cége – részben a gázárvita miatt – teljesen eladósodott. A vezérigazgató jelezte: a Srbijagas januári hiánya elérheti a 92 millió dollárt, s ennek több mint negyede az az összeg, amit a magyar és német gázért kellene kifizetniük.