2008. november. 21. 12:21 hvg.hu Utolsó frissítés: 2008. november. 21. 12:46 Vállalkozás

Növekvő csődveszély: hosszabbodik a fizetési határidő

Az öt évvel ezelőtti 35 nap helyett ma már átlagosan 165 nap a tényleges fizetési idő a hazai cégek esetében - áll a Coface csoport felmérésében. A tényleges fizetési idő, azaz a számla keltétől a kifizetéséig terjedő időszak az idén meghosszabbodik, ami fokozza a csődveszélyt.

Magyarországon 2003 óta megfigyelhető a fizetési morál folyamatos romlása, s míg a Coface jelentős ingadozásokat tapasztalt 2006-ban, valamint az év elején, mára elmondható, hogy a jelenlegi helyzetnél rosszabbul csak a Bokros-csomag idején álltunk, amikor a fizetési napok száma meghaladta a 230 napot is. A legfegyelmezettebben a lengyelek fizetnek (41 nap), míg a legrosszabb adósok a horvátok (315 nap).

Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2008 első kilenc hónapjában 11 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. Némi lassulás tapasztalható a növekedés mértékében, de ez tulajdonítható annak is, hogy az elmúlt évek már magas bázist eredményeztek. A harmadik negyedévi adatok szerint még nem volt érezhető a globális pénzügyi válság hatása. A válság következményeit még a szakemberek sem tudják pontosan előre jelezni, az azonban már most egyértelműen kijelenthető, hogy a pénzhiány, a hitelhez jutás feltételeinek szigorítása hozzájárul a fizetési idő meghosszabbodásához.

A hazai vállatok többsége nem végez pénzügyi kockázatelemzést, pedig sokféle eszközük lenne ehhez a különféle pénzügyi biztosítékok alkalmazásától a szerződéskötést megelőző vevőminősítésig, vagy akár a követeléskezelés különféle lehetőségeitől a hitelbiztosításig.

Veszélyes időhúzás

A nem fizető vevők köre a kockázatelemzéssel számottevően csökkenthető. Ennek hiányában azonban egyre gyakoribb, hogy a szállító nem kapja meg jogos követelését. Ilyenkor kerülnek elő a különféle behajtási technikák, bár ezek egy részét inkább a kényszer mint a jogszerűség határozza meg. Ábrahám Katalin, a Coface követeléskezelési vezetője szerint alapkérdés, hogy mikor kezd a szállító foglalkozni a kintlévőségei behajtásával. Sokéves tapasztalat szerint korábban a lejárat után 60-90 nappal csökkent a követelés érvényesíthetőségének lehetősége. A mai gazdasági körülmények között azonban még gyorsabban kell reagálni, ha a számlalejáratkor nem érkezik meg az áru vagy szolgáltatás ellenértéke. Ábrahám szerint a lejáratot követően azonnal cselekedni kell, és legkésőbb a 30. naptól célszerű következetes és professzionális követeléskezelési eszközöket alkalmazni, pl. erre szakosodott cégeket bevonni a követelés érvényesítésébe.

Sok vállalkozás továbbra is úgy véli, képes saját maga behajtani a követelését, de egyre többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy a biztosabb vagy nagyobb megtérülés érdekében külső céget bíznak meg kintlévőségeik kezelésével, és a behajtott összeg egy részét sikerdíjként kifizetik. A lényeg, hogy a cégek tisztában legyenek a saját lehetőségeikkel és a felmerülő kockázatokkal, és ehhez igazodóan alkalmazzák a meglévő eszközöket.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. december. 03. 20:00

„Kib*szott okos vagyok!” – így döntötték be Jeffrey Skilling könyvelési trükkjei a világ egyik legnagyobb cégbirodalmát

Az 1985-ben alakult Enron tizenöt év alatt Amerika ötödik legnagyobb vállalatává nőtt százmilliárd dollár feletti forgalommal, a „nyereségességének pedig nincsenek határai, csak ha te állítod fel azokat” – vélték a vezetők. A hihetetlen eredmények kulcsfigurája Jeffrey Skilling – a vállalat egykori tanácsadójából lett vezérigazgató –, aki kreatív pénzügyi ötleteivel a világ egyik legnagyobb vállalati sikerét, majd végül csődjét hozta össze. Nagy csalások című sorozatunk legújabb cikke.