Magyar innováció: erőtlen teknősök, újszerű ötletek
Sokan, sok helyen megjelölték már a kutatás-fejlesztést és az innovációt, mint a Magyarország számára lehetséges egyetlen járható utat a globális versenyben. Azt is tudjuk, utolsókból is lehetnek elsők, de hogyan? A támogatások nagyobb arányú és hatékonyabb kihasználásával és a szellemi alkotások eredményes védelmével – mondják most a szakértők.
„Európa lomha teknősként fut az amerikai és japán nyuszi után, de abban hiába reménykedünk, hogy a nyúl megbotlik, és így utolérhetjük” – ad csak formailag mesés helyzetképet az európai és hazai innovációs helyzetről Balla Gergely, az alig fél éve alakult új, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri hivatal kabinetfőnöke.
Az EU átlagától való tetemes lemaradást a szakember két alapvető tényezővel magyarázza: az egyik hogy a GDP alig egy százalékát kitevő ráfordítás (a kívánatos 3 helyett) eloszlása kiegyensúlyozatlan. a vállalkozások ráfordítása az utóbbi évek örvendetes növekedése ellenére még mindig két százalékkal lemarad az állami ráfordításoktól (jelenleg 43-45 százalék az arány), pedig a kétszeresére lenne szükség. A másik probléma a túlzott területi koncentráció, hiszen a teljes ráfordításból a közép-magyarországi régió a maga 70 százalékával aránytalanul nagy részt képvisel.
Szintén bénító tényező a k+f szféra és a gazdaság közötti kapcsolatok gyengesége. A korszerűtlen non-profit kutatói hálózat, az elaprózott kutatói tevékenység, a piacra nyitott szemlélet hiánya és az innovációs rendszer hiányosságai mind rontják az ország versenyképességét. Az ITD Hungary Enterprise Europe Network csapata által szervezett pályázati szemináriumon ülő tucatnyi résztvevő nincs meglepve, hiszen innovációval foglalkozó szakemberként naponta kapja az arcába a tényeket. A megoldást sem az égből várják lepottyanni, de azért a kormányzati oldal megoldási javaslataira mindenki kíváncsi.
A kutatási miniszter hivatala pedig a teknős lábára görkorcsolyát, a hátára rakétát tenne. Az alig néhány hónapja alakult új tárca nélküli miniszteri hivatal feladatai közül legfontosabbként a hatékony támogatási rendszer megteremtését és a szellemi alkotások eredményes védelmét és hasznosítását tartja. Ami a támogatási rendszert illeti, a hazai, uniós társfinanszírozott és brüsszeli pályázati lehetőségek között egy 2009-10-re elkészülő egységes forrástérkép segítene, amelyben szakmailag és területileg összehangoltan jelennének meg a tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs források.
A hazai pályáztatásban régóta érik egy elektronikus rendszer kiépítése is, amely jelentősen egyszerűsítené és felgyorsítaná a folyamatokat. Az egyetemi elszámolások terén már értek el némi eredményt, egy jogszabályi könnyítés révén szeptemberben már 3,7 milliárdot fizettek ki az Innovációs Alap nyertes pályázóinak az előző havi 1,7-hez képest. Folyik a munka az úgynevezett Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Útiterven (NEKIFUT projekt), és a fiatal innovatív vállalkozások részére is készül egy ösztönző programcsomag.
Újszerű ötletként merült fel a szellemi alkotások védelmére és hasznosítására egy úgynevezett szellemi vagyonkezelő holding, mint társasági forma megalkotása a közszféra kutatóhelyei számára, amelyet a vállalkozások oldaláról az inkubátor- és kockázati tőke programokkal, a technológiatranszfer erősítésével támogatnának. A feladatok között szerepel a gyakran hangoztatott akadály, a körülményes szabalomengedélyezési eljárás felgyorsítása, az átfutási idő egy évre csökkentése is.
Az ambiciózus célok eléréséhez mindenesetre masszív szemléletváltásra, újfajta együttműködési kultúrára lesz szükség, ezt az előadó is elismeri. Márpedig ezt lesz a legnehezebb elérni.
171 milliárd évente
A kutatás-fejlesztési és innovációs piac szereplőinek évente körülbelül 171 milliárd forintnyi pályázati forrás áll rendelkezésére ahhoz, hogy a maguk részét hozzátegyék az innovációs stratégia megvalósításához (na és persze saját fejlesztési céljaik eléréséhez). Ebből a hazai forrásokat a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) 40-50 milliárddal, az OTKA 7-10 milliárddal képviseli. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) uniós társfinanszírozott pályázataiból 32-37 milliárd forintot, a két tisztán uniós programból 20-30 (k+f 7. keretprogram), illetve 1,3-2 milliárdot (CIP versenyképességi és innovációs program) lehet szerezni évente.
A jelenleg elérhető pályázati kiírások már jelentősen kitágították ezeknek a támogatásoknak a célcsoportját. Kimondottan kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégből ugyanis meglehetősen kevés, alig ezer van ma Magyarországon, ezért értelemszerűen elkezdték a termelő és egyéb tevékenységet végző vállalkozások innovációs tevékenységének létrehozását, fejlesztését is támogatni.
„A leendő pályázóknak adminisztrációs, vállalatpolitikai szempontból első körben azt kell eldönteniük, hogy a KTIA vagy az ÚMFT keretében megjelenő kiírásokat választják, mert általában ez a két legnépszerűbb” – magyarázza a MAG Zrt. képviseletében előadó Kovács Örs, az innovációs pályázati osztály vezetője. Ugyanazzal a projekttel, ugyanannyi önrésszel ugyanis kétfelé pályázni nem lehet.
A cikk folytatását a Pályázatblogon elolvashatják!