Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2008. március. 28. 14:23
MTI
Utolsó frissítés: 2008. március. 28. 14:23
Vállalkozás
Fogyasztóvédelmi törvény: szigorítanák a bírságokat
Bár megegyezni nem tudtak, közeledett a munkáltatói és a kormányzati oldal álláspontja a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó törvénymódosítások ügyében az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén.
A munkát szakértői ad hoc bizottság kereti között folytatják. A szakszervezeti oldal eleve elutasította a munkáltatói érdekképviseletek javaslatait, de a további szakértői egyeztetést elfogadta. A fogyasztóvédelmi törvény tervezetét a munkavállalói oldal támogatta, különösen a bírság tételes szigorítását, a munkáltatói
oldal viszont azt kérte, hogy április végéig egy új normaszöveg- javaslatot dolgozhasson ki. A kormányzati oldal ezt nem tudta elfogadni, utalva arra, hogy a törvénytervezet országgyűlési beterjesztésére kötelezettsége van.
A kormányzati oldal viszont vállalta, hogy az országgyűlési vita alatt tovább egyeztet a kérdésről az OÉT-ben, és a közösen elfogadott álláspontot képviseli az országgyűlés előtt. A rendezett munkaügyi kapcsolatok kérdésében a munkáltatói oldal elfogadta, hogy automatikusan szankcionálják az állami támogatásoknál és közbeszerzéseknél azt, ha egy cégnél nem kötnek munkaszerződést, nem biztosítják a szakszervezetek és az üzemi tanács jogait, nem tartják be az európai üzemi tanácsra vonatkozó jogszabályokat, valamint külföldieket engedély nélkül foglalkoztatnak.
A munkáltatói oldal viszont nem akarta elfogadni az automatikus szankcionálást azokban az esetekben, ha a cégnél a munkavállalók foglalkoztatásnál nem jelentették be, vagy a munkaidő nyilvántartásban voltak szabálytalanságok, illetve a munkabér fizetésére vonatkozóan nem tartotta teljes mértékben a munkáltató az
előírásokat. Ezekben az esetekben csak mérlegelés alapján fogadnák el a szankcionálást. Herczog László, a Szociális és munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára szerint viszont ez utóbbiak is alapvető követelmények, azok nem teljesítése esetén is szankcionálni kell, azaz az adott cég nem kaphat állami támogatást, és nem vehet részt közbeszerzésben.
A munkáltatói oldal kérése volt az is, hogy az állami támogatás igénylése előtti, a rendezett munkaügyi kapcsolatok alapján minősített időszakot ne emelje a törvény két évről három évre. Szerintük a közbeszerzéseknél is a jelenlegi ötéves időszakot két évre kellene csökkenteni. Herczog László viszont kifejezte: a kormányzati oldal ragaszkodik ahhoz, hogy a két követelményrendszer egységesítése során a két évet három évre emeljék, illetve az öt évet három évre csökkentsék.
Azt a munkáltatói kérést viszont elfogadta a kormányzati oldal, hogy ha a jogsértést megállapító határozatot követően a munkáltató bírósághoz fordul, a bírósági döntésig a jogsértés ne kerüljön nyilvánosságra a hatóság honlapján. A szakszervezetek ezt nem fogadták el utalva a bírósági döntések hosszú időszükségletére. A kormányzati oldal nem értett egyet a szakszervezetekkel abban sem, hogy azoktól a cégektől követeljék vissza a támogatást, amelyek a támogatás kifizetését követően nem tartották be a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó előírásokat.
A kormányzati oldal szerint jogbizonytalanságot jelent a már kifizetett támogatás visszakövetelése, az elkezdett beruházás miatt is. A kormányzati oldal ugyanakkor elfogadta azt a korábbi szakszervezeti javaslatot, hogy amennyiben az adott cég a támogatás jóváhagyása és annak kifizetése között sérti meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeit, akkor ne jusson hozzá a támogatáshoz. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta, hogy követelésük teljesítése esetén szó sincs a jogbizonytalanságról. Amennyiben ugyanis a szabályok előre tisztázottak, a munkáltatók számolhatnak azzal, hogy a támogatás kifizetését követően is fenn kell tartaniuk a rendezett munkaügyi kapcsolatokat, mert különben vissza kell fizetniük a támogatást.
A fogyasztóvédelmi törvényről folytatott vita során Herczog László egyebek között arra híva fel a figyelmet, hogy a jogszabálymódosítás szigorítja a bírságtételeket. Hat kategóriát állítottak fel a cégek nettó árbevétele alapján. A bírságok 30 ezer forinttól 2 milliárd forintig szabhatók ki, viszont a kis cégeknél egymillió forint lehet a maximum, a nagy cégeknél viszont csak 600 ezer forintról indulhat a bírság összege. Változás az is, hogy a fogyasztók írásbeli reklamációja esetén a cégeknek 30 napon belül ugyancsak írásban kötelező válaszolniuk, ismertetve azt is, hogy a fogyasztó hová fordulhat a továbbiakban panaszával.
oldal viszont azt kérte, hogy április végéig egy új normaszöveg- javaslatot dolgozhasson ki. A kormányzati oldal ezt nem tudta elfogadni, utalva arra, hogy a törvénytervezet országgyűlési beterjesztésére kötelezettsége van.
A kormányzati oldal viszont vállalta, hogy az országgyűlési vita alatt tovább egyeztet a kérdésről az OÉT-ben, és a közösen elfogadott álláspontot képviseli az országgyűlés előtt. A rendezett munkaügyi kapcsolatok kérdésében a munkáltatói oldal elfogadta, hogy automatikusan szankcionálják az állami támogatásoknál és közbeszerzéseknél azt, ha egy cégnél nem kötnek munkaszerződést, nem biztosítják a szakszervezetek és az üzemi tanács jogait, nem tartják be az európai üzemi tanácsra vonatkozó jogszabályokat, valamint külföldieket engedély nélkül foglalkoztatnak.
A munkáltatói oldal viszont nem akarta elfogadni az automatikus szankcionálást azokban az esetekben, ha a cégnél a munkavállalók foglalkoztatásnál nem jelentették be, vagy a munkaidő nyilvántartásban voltak szabálytalanságok, illetve a munkabér fizetésére vonatkozóan nem tartotta teljes mértékben a munkáltató az
előírásokat. Ezekben az esetekben csak mérlegelés alapján fogadnák el a szankcionálást. Herczog László, a Szociális és munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára szerint viszont ez utóbbiak is alapvető követelmények, azok nem teljesítése esetén is szankcionálni kell, azaz az adott cég nem kaphat állami támogatást, és nem vehet részt közbeszerzésben.
A munkáltatói oldal kérése volt az is, hogy az állami támogatás igénylése előtti, a rendezett munkaügyi kapcsolatok alapján minősített időszakot ne emelje a törvény két évről három évre. Szerintük a közbeszerzéseknél is a jelenlegi ötéves időszakot két évre kellene csökkenteni. Herczog László viszont kifejezte: a kormányzati oldal ragaszkodik ahhoz, hogy a két követelményrendszer egységesítése során a két évet három évre emeljék, illetve az öt évet három évre csökkentsék.
Azt a munkáltatói kérést viszont elfogadta a kormányzati oldal, hogy ha a jogsértést megállapító határozatot követően a munkáltató bírósághoz fordul, a bírósági döntésig a jogsértés ne kerüljön nyilvánosságra a hatóság honlapján. A szakszervezetek ezt nem fogadták el utalva a bírósági döntések hosszú időszükségletére. A kormányzati oldal nem értett egyet a szakszervezetekkel abban sem, hogy azoktól a cégektől követeljék vissza a támogatást, amelyek a támogatás kifizetését követően nem tartották be a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó előírásokat.
A kormányzati oldal szerint jogbizonytalanságot jelent a már kifizetett támogatás visszakövetelése, az elkezdett beruházás miatt is. A kormányzati oldal ugyanakkor elfogadta azt a korábbi szakszervezeti javaslatot, hogy amennyiben az adott cég a támogatás jóváhagyása és annak kifizetése között sérti meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeit, akkor ne jusson hozzá a támogatáshoz. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta, hogy követelésük teljesítése esetén szó sincs a jogbizonytalanságról. Amennyiben ugyanis a szabályok előre tisztázottak, a munkáltatók számolhatnak azzal, hogy a támogatás kifizetését követően is fenn kell tartaniuk a rendezett munkaügyi kapcsolatokat, mert különben vissza kell fizetniük a támogatást.
A fogyasztóvédelmi törvényről folytatott vita során Herczog László egyebek között arra híva fel a figyelmet, hogy a jogszabálymódosítás szigorítja a bírságtételeket. Hat kategóriát állítottak fel a cégek nettó árbevétele alapján. A bírságok 30 ezer forinttól 2 milliárd forintig szabhatók ki, viszont a kis cégeknél egymillió forint lehet a maximum, a nagy cégeknél viszont csak 600 ezer forintról indulhat a bírság összege. Változás az is, hogy a fogyasztók írásbeli reklamációja esetén a cégeknek 30 napon belül ugyancsak írásban kötelező válaszolniuk, ismertetve azt is, hogy a fogyasztó hová fordulhat a továbbiakban panaszával.
