2007-ben a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 24 százalékkal ugrott meg, ami négyszerese a 2005-ben mért 5,8 százalékos emelkedésnek, eközben a regisztrált cégek száma továbbra is emelkedett,
tavaly már nagyjából minden huszonhetedik hazai cég került válságba – derül ki a Coface Hungary friss elemzéséből. A „céghalálozások” oka az esetek 95 százalékában a fizetésképtelenné válás vagy a szándékos
nemfizetés. Csupán a megszűnések öt százaléka tekinthető valóstevékenység-befejezésnek. Rengeteg új cég alapításának hátterében gyakran nem a beruházások és a ténylegesen új vállalkozások létrehozása áll, hanem az a folyamat, hogy a megszűnő helyébe sok esetben két másik lép, s az egyikben a vállalkozás üzleti folyamatait, a másikban viszont a tartozásait viszi tovább a tulajdonos.

Továbbra is nagymértékben nőtt a végelszámolások száma (+61,15 százalék), a felszámolási eljárások volumene pedig közel három százalékkal növekedett meg. Nem javult a helyzet a „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Ilyen eljárások továbbra is rendkívül alacsony számban indulnak. A tavalyi évben mindösszesen 20 ilyen eljárás indult Magyarországon. Azonban abban nincs változás, hogy megtérülést alig hoznak a hitelezőknek az eljárások.

A végelszámolások növekedése azt is jelenthetné, hogy a cégvezetők szembenéznek cégeik működésének problémáival és befejezik tevékenységüket. Ezzel szemben a nagy mértékű növekedés okát a Coface abban látja, hogy még mindig tömegesen vannak jelen a kényszervállalkozások. Ezek nem végeznek valódi gazdasági teljesítményt, eltűnésük nem fogja érdemben befolyásolni az ország gazdasági teljesítményét. Ugyanakkor a valódi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások is súlyos likviditási problémákkal küzdenek. A több mint egymillió gazdasági szervezetből csak 40 ezer számít hitelképesnek, és ez a helyzet tovább romlik, hiszen a vállalatok és cégek kevesebb mint egyharmada büszkélkedhet növekvő árbevétellel.

Túlsúlyban vannak a kereskedő cégek, holott inkább a termelés és export lenne a cél. A kockázatok további növekedésével kell számolnunk - hívja fel a figyelmet Mikael C. Szabo, a Coface Hungary országigazgatója. A fizetésképtelen cégek száma 2008-ban tovább emelkedik majd. Véleménye szerint ez a folyamat addig fog tartani, amíg Magyarországon a cégek lakossághoz viszonyított aránya nem éri el azt az átlagot, amely a fejlett gazdaságokat jellemzi. Számításai szerint ez összesen nagyjából 350-400 ezer aktív vállalkozást jelent. Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását a bejegyzett társaságok hasonló arányaival összevetve kiderül, hogy 2007 év során a legtöbb eljárást a 20 milliós fogalom alatti mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint közti, a családi kereteket éppen kinőtt cégek ellen folytatták. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 74,32 százalékának éves forgalma még a 20 millió forintot sem haladja meg, egyértelmű, hogy a legtöbb eljárás is ezekre a vállalkozásokra jut.

A fizetésképtelenségi eljárások iparágankénti számát vizsgálva kiderül: a legtöbb eljárásban változatlanul a kis- és nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások, valamint az építőiparban tevékenykedő cégek érintettek. Ezek mellett az ingatlangazdálkodási és a turisztikában, vendéglátásban érdekelt vállalkozások vannak nagy számban az eljárás alá vontak között. Az elmúlt évben közel 25 százalékkal nőtt annak avalószínűsége, hogy a cégek fizetésképtelenné válnak, így 2007-ben a vállalkozások 3,8 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit, de vannak egyes iparágak, amelyek csődrátája megközelítette a 6-7 százalékot. A leginkább kockázatosnak évek óta a biztonsági tevékenység, a textil- és építőipar számít. A Coface előrejelzése szerint 2010-ig változatlan marad a helyzet. Így ez az öt ágazat – a vizsgált 23 ágazatból – együttesen az esetek 56,25 százalékáért felelős.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, valamint a textil- és az építőipar áll az első három helyen, de az azt követő faipar, takarítás, fémipar és a
nagykereskedelem értéke is az országos átlag felett található. Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy ebből a szempontból is az építőipar teljesít a legrosszabbul (az eljárások 16,46 százaléka, az összesen bejegyzett cégek 9,67 százaléka). Továbbá markáns eltéréseket regisztrált a Coface a nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállatoknál (az eljárások 13,12 százaléka, az összesen bejegyzett cégek 8,9 százaléka), a kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál (az eljárások 15,47 százaléka, az összesen bejegyzett cégek 13,9-%-a), valamint a turizmust és vendéglátást folytató vállalatoknál (az eljárások 5,3 %-a, az összesen bejegyzett cégek 4,24%-a) is. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (az eljárások 5,84%-a, de a bejegyzett hazai cégek 13,45%), valamint az egészségügyi tevékenységet végző vállalatok (az eljárások 0,72%a, de a bejegyzett hazai cégek 3,98%) – teljesítettek a legjobban.

Ugyanakkor figyelembe véve, hogy például a vegyipari cégeknél – a relatív növekedés ellenére – összesen csak 89 eljárásról, azaz az összes eljárás 2,08 százalékáról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére szó sincs iparági válságról. A vizsgált iparágak közül csupán a gépipari és a papíripari tevékenységet folytató
vállalatok tudták csökkenteni a fizetésképtelenség arányszámát. A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy a 2007-es év során a legtöbb eljárást a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták. Budapesten az eljárások 40 százalékát, Pest megyében pedig 12,92 százalékát indították.

Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40 százalékát is a fővárosban regisztrálták. A fizetésképtelenségi eljárások szempontjából a legrosszabb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van. A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb az elmúltévben (9,37 százalék), majd ezt követte Nógrád megye (7,76 százalék) és Somogy megye (6,48 százalék). Az átlagos fizetési kockázat Tolnában, Vasban és Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb. Ugyanakkor a helyzet tavaly Szabolcs-Szatmár- Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Tolna megyében romlott a leginkább.Tekintettel az alacsony esetszámra, például Tolna megye, ahol a relatív növekedés (+64,39%) ellenére összesen csak 322 eljárásról, azaz az összes eljárás 1,46%-áról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés nem mutat térségi válságot.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt évben az eljárások részaránya szintén meghaladja a megyében bejegyzett cégek arányát (eljárások 7,55 százaléka, összesen bejegyzett cégek 2,04 százaléka). További eltéréseket Somogy megyében (eljárások 3,45 százaléka, összesen bejegyzett cégek 2 százaléka) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban Budapest (eljárások 36,86 sz, de a bejegyzett hazai cégek 40,02), valamint Pest megye (eljárások 10,24%-a, de a bejegyzett hazai cégek 12,92%-a) teljesített a legjobban. A 19 megye és Budapest közül csupán egy térségnek (Fejér megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani.

Mikael C. Szabo, a Coface Hungary országigazgatója arra számít, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások ellen idén jóval több behajtási eljárás indul majd, mint tavaly. Az év első napján a Coface adatbázisában levő cégek közül csaknem 6 adós ellen indítottak felszámolási eljárást, jóllehet eddig a napi „csúcs” három eljárás volt. Szabo hangsúlyozta, a végelszámolások döntő többségét a fizetési problémák miatt kezdik el, s ezt csak alátámasztja az a tény, hogy a végelszámolások 90 százaléka fordul át az eljárás során felszámolásba. Gyakran maguk a hitelezők - vagyis azok, akiknek nem fizetnek ügyfeleik - is felelősek a késedelmesen fizető ügyfelek rossz adóssá válásáért. A hazai vállalkozások óriási hányadánál teljesen hiányzik az üzleti terv, az egyetlen elvárás a forgalom növelése, ami miatt a profitabilitás abszolút másodlagos szerepet kap. Idehaza a kisebb, tőkehiányos cégek képtelenek az "elővigyázatosságra". Magyarországon csupán 600 cég használ hitelbiztosítást és csak 900 vásárol
rendszeresen hitelminősítést, a kinnlevőségek kevesebb, mint 2 százaléka kerül csak behajtó céghez, noha az éves forgalmuknak csupán néhány ezrelékébe kerülne. „Amennyiben ez a hanyag szokás, vagy hiányzó kockázatkezelési üzleti kultúra gyökeresen nem változik meg, nem fog a fizetési morál a pozitív irányba
elmozdulni” – véli Mikael C. Szabo.