Adótitok védi a maffiózók ügyleteit
Megállapodást kötött a Kiemelt Adózók Igazgatósága (KAIG) a Nemzeti Nyomozó Irodával (NNI). A jövőben párhuzamos vizsgálatokat indítanak a szervezett bűnözői csoportok ellen. Adótitok viszont, hogy milyen vizsgálatra számíthatnak például már elítélt alvilági szereplők virágzó családi vállalkozásai. Nem tudni, mi alapján döntik el a hatóságok, hogy tájékoztatják-e a nyilvánosságot az adott ügyről vagy sem.
Mi számít adótitoknak? |
Az adótitokról az adózás rendjéről szóló törvény (ARt) 53. paragrafusa rendelkezik: "Adótitok minden adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat. Az adóhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, az adómegállapítás, az adó és adóelőleg-levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli." |
Együttműködés ide vagy oda, azt egyelőre nem tudni, hogy például az olajszőkítési botrány kapcsán ismét a nyilvánosság középpontjába került egykori olajos vállalkozók ellen indul-e vagyonosodási vizsgálat, mivel az adóhatóságot köti az adótitok. Ugyanígy adótitok védi például a kecskeméti maffiaperben 12 év börtönbüntetésre ítélt keresztapát és hozzátartozóit, vagyis nem lehet tudni, hogy a férfi családjának, nevezetesen feleségének és fiának miből telik egy olyan cég létrehozására, amely luxuséttermet működtet a belvárosban.
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) értelmében a fenti esetekkel kapcsolatos információk azért számítanak adótitoknak, mert adózást érintő körülménynek számítanak (lásd keretes írásunkat). Igaz, volt már több példa is arra, hogy közszereplők - például Sas József - ellen indított eljárás igen nagy nyilvánosságot kapott. Egyelőre azonban sem a jogászok sem a médiamunkások előtt nem ismert a szempont, mi alapján eldöntik a hatóságok, hogy tájékoztatják-e a nyilvánosságot az adott ügyről vagy sem.
Ténykérdés viszont, hogy évente 420-430 ezer bűncselekmény válik ismertté, ennek 61-65 százaléka vagyon elleni. A gazdasági bűncselekmények száma az elmúlt években nőtt, míg 2004-ben 16 661, 2005-ben 17 106, 2006-ban már 17 862 ilyen bűncselekmény volt. A gazdasági bűncselekmények elkövetési értéke a 2004-es 35,7 milliárd forintról 2005-ben 29,9 milliárd forintra mérséklődött, ám 2006-ban jelentősen, 43,6 milliárd forintra emelkedett - mondta Bencze József országos rendőrfőkapitány.
Az értékbiztosítás (vagyonlefoglalás) aránya a gazdasági bűncselekményeknél ugyanezen években 8,5 százalék (3 milliárd forint), 12 százalék (3,6 milliárd forint), 7,5 százalék (3,2 milliárd forint) volt. (A K and H Equities ügyben a vagyon elleni kényszerintézkedések 7 milliárd forintot érintettek, ebből 5,5 milliárdot készpénzben foglaltak le.) A kárenyhítés 10 százalék körül stagnál. Egy felderítés akkor eredményes, ha az okozott kár is minél nagyobb arányban megtérül - hangsúlyozta Bencze József.
A rendőrség és az adóhatóság eddig is nyújtott információkat egymásnak, amelyek felhasználásával több ügyben sikert értek el. Az NNI bűnözői csoportokkal szemben közel 100 millió forintos megállapításra tett kezdeményezést, s közel száz esetben kezdeményezett vagyonosodási vizsgálatot, amit az APEH folytat le - mondta a főkapitány. A sikeres együttműködést példázza a kínaiak ügye: a rendőrség tavaly közel kétszáz kínai vállalkozóra hívta fel az adóhatóság figyelmét, akik összesen mintegy 20 milliárd forintot fizettek be készpénzben számlákra, amit továbbutaltak Kínába. Az APEH az ügy kapcsán eddig 2,5 milliárd forint adóhiányt állapított meg. Két tavalyi pénzmosásos adóügyben, amire ugyancsak a rendőrség hívta fel a figyelmét, mintegy 4 milliárd forint adóhiányt állapított meg az adóhatóság.
A VPOP, az APEH és az ORFK együttműködése nem új keletű, tavaly koordinációs munkacsoportot is létrehoztak. A három szervezet felsővezetői szinten egyeztet, s jogalkotási javaslatokat is tesznek, ha úgy látják, a bűnözés visszaszorításához a jogszabály módosítása szükséges. Az adóhatóság egyedi mérlegelés alapján, a szándékosság megalapozott gyanúja esetén tesz bűnügyi feljelentést. A többszázezres APEH vizsgálathoz képest ezres nagyságrendű a feljelentések száma, ám az adóhatóság olyan ügyekben is közreműködik, amikor a büntető feljelentést más tette - derült ki. A gyakorlat eddig az volt, hogy megállapították az adóhiányt, és ha szándékos adóelkerülésre gyanakodtak, feljelentést tettek. Mint Szikora János, az APEH elnöke elmondta, a jövőben nem várják meg a megállapítás megszületését, hanem már az adóhiány feltárása során szeretnének együttműködni a társszervekkel.
A sajtótájékoztatón kiderült: nálunk is börtönbe lehet kerülni adócsalásért. Legalább 8-10 ügyben jelenleg is vannak előzetes letartóztatásban, jellemzően áfacsalás miatt. Eddig 9 év volt a legsúlyosabb büntetés.
Milyen ügyekben állapítottak meg adóhiányt idáig? |