"Ficzere Brigitta" 

Meg szeretném kérdezni, hogy ha tavaly márciusban kiváltottam az egyéni vállalkozóimat és gyesen vagyok azóta is, kell-e fizetnem járulékokat?  Akkor a könyvelőm azt mondta, hogy nem, mivel a gyes főállásnak számít. Most más a könyvelőm és ő szerinte visszamenőleg kell fizetnem járulékokat a minimálbér után. Szeretném tudni, hogy ez most igaz-e mert akkor azonnal visszaadnám.

A fizetési kötelezettség attól függ, hogy Ön hogyan folytatja a vállalkozói tevékenységét. Ha Ön személyesen folytatja a vállalkozói tevékenységét, akkor fizetni kell a járulékokat. A törvény szabályozása szerint az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.

"Major Sándor" 

Jól tudom-e:
- a menyasszonytánc önálló tevékenység körébe tartozó adóköteles bevétel, hiszen a menyasszony szolgáltatást végez (táncol) a pénzért?
- a nászajándék illetékköteles, akár pénzben, akár tárgyként adják?
A válaszánál vegye figyelembe, hogy adott esetben egy vagyonosodási vizsgálat során ezen bevételeket hogyan lehet igazolni?

A menyasszonytáncra vonatkozó felvetése érdekes, de véleményem szerint azt nem lehet szolgáltatásként felfogni. Információim szerint a bírói gyakorlat a menyasszonytánc bevételét a nászajándék közé sorolja.
A nászajándék formája igen szerteágazó lehet. Az ajándékozást és a jelentős értékű ajándékokat az illetéktörvény szabályozza, az ajándékozási illeték megfizetése egyben igazolás is az ajándék eredetére vonatkozóan. 

"JUHÁSZNÉ ILDIKÓ"

Nyugdíjas vagyok, van őstermelői kiskönyvem. Szeretnék a piacon virágot árulni. Férjem egyéni vállalkozó és ez a tevékenységi kört is felvettük. Az lenne a kérdésem, hogy  kiválthatok-e munkavállalói kiskönyvet, ha a férjem így alkalmazna, és a nyugdíjamat nem befolyásolja-e? Vagy mi lenne a megfelelő, mert, nem szeretném, ha megbüntetnének.

Véleményem szerint kiválthat alkalmi munkavállalói kiskönyvet. Ha az alkalmi munkából származó éves jövedelme 786 ezer forintnál kevesebb lesz, és nincs más összevonandó jövedelme, akkor adóbevallást sem kell benyújtania, így az a nyugdíjára sem lesz hatással. Az alkalmi munkavállalásnak időkorlátai vannak. Egyidejűleg legfeljebb öt munkanapra lehet munkaviszonyt létesíteni, egy munkáltatónál havonta maximum 15 nap, éves szinten kilencven nap teljesíthető. Egy naptári éven belül nem lehet 120 napnál több alkalmi munkavégzés.

"Balovics Ivett"

A következőkben szeretném a segítségét kérni: főállású, 8 órás munkaviszonyom mellett vállalhatok-e alkalmi munkát egy családtag vállalkozásában? Ha igen, milyen járulékfizetési és bejelentési kötelezettségek terhelnek bennünket? Szükség van-e alkalmi munkavállalói kiskönyvre, annak érdekében, hogy a vállalkozót semmilyen büntetés ne érje.

Természetesen vállalhat munkát. Köthető Önnel munkaszerződés, megbízási szerződés, lehet segítő családtag, de az alkalmi munkavállalás is lehetséges.  Mindegyik megoldásnak vannak szabályai. A munkaviszony illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok esetében abból kell kiindulni, hogy Önnek van főállású munkahelye, mely heti 36 óránál több munkaviszonyt jelent. Ilyen esetben a járulékfizetés alapja a ténylegesen elért jövedelem, annak hiányában a szerződésben, munkaszerződésben meghatározott díj. A bejelentési kötelezettséget a 07T1041 APEH nyomtatványon, a havi bevallást a 0708 számú adatszolgáltatáson kell teljesíteni. Az alkalmi munkavállalás is jó megoldás, de annak időkorlátai vannak. Egyidejűleg legfeljebb öt munkanapra lehet munkaviszonyt létesíteni, egy munkáltatónál havonta maximum 15 nap, éves szinten kilencven nap teljesíthető. Egy naptári éven belül nem lehet 120 napnál több alkalmi munkavégzés. Az alkalmi munkavállalás adózása előnyősnek tűnik, a munkavállalónak egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetnie, ezzel szemben az egészségbiztosítás pénzbeni ellátásaira – kivéve a baleseti táppénzt – nem jogosult, és betegszabadság sem illeti meg.  
 
"Völcsei Márta"

A fiam tanulói jogviszonyban van (nappali tagozatos egyetemista), és testvérével alapított egy Bt-t., amelyben a beltag. Azt szeretném megtudni, hogy milyen jogviszonyban dolgozhat ő a Bt-ben, és milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak?

A beltag általában a Ptk. szerinti megbízási szerződéssel dolgozhat, de ez nem kötelező. Az adózási szempontból fontos, hogy a nappali egyetemi hallgatói jogviszony mellett a különböző járulékok alapja a ténylegesen elért jövedelem, tehát nem a minimum járulékalap után kell megfizetni a járulékokat. Nem kell a fizetni a következő járulékokat:
 
- pénzbeni egészségbiztosítási járulék  3 %
- vállalkozói járulék   4 %
- tételes EHO

"Süli Pál"

Mint nyugdíjas (tulajdonos) három épületből álló társasház kert gondozását vállaltam el (megbízási szerződéssel), melynek díjazását a közös költségben írták jóvá. Az április 1-től érvényes új rendelet nem tér ki a társasházon belüli munkavégzés díjazására, illetve annak adózására.

Az adózási helyzet szerintem a következő volt és maradt: A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján a magánszemélyt az összes jövedelme után adókötelezettség terheli. Jövedelem pedig az adott évben bármilyen címen és formában megszerzett vagyoni érték egésze, függetlenül annak konkrét formájától. Így a magánszemély bevételének kell tekinteni azt a vagyoni értéket is, amelyet úgy szerzett meg, hogy helyette a társasház többi tagja ténylegesen magasabb díjat fizet a közös költségekre. A tiszteletdíjaknak az ilyen módon - a közös költségekbe - történő beszámítása is jövedelem a magánszemélynél.

2006-ban Angliában dolgoztam, ott fizettem adót. Augusztustól Magyarországon dolgozom, kihez fordulhatok ez ügyben. Nagy Britanniával van kettős adózást elkerülő egyezmény, de nem tudom, hogy a számítások hogy történnek, illetve persze önadózónak kell lennem, a munkahely nem vállalja, túl bonyolult. Hivatalosan dolgoztam kint, már előző évben is, sőt ott Angliában több adót is fizettem, így kis részt visszakaptam és megvan ezekről az ottani adóhivataltól hivatalos irat. Hol találok erre való linket, információt, mert szeretnék ez ügyben jobban tájékozódni.

Talán a legjobb kiadvány az SZJA bevallás kitöltési utasítása, mely az APEH honlapjáról letölthető. (http://www.apeh.hu/data/cms19318/0653.pdf).
Fontos sorok: 13. sor, 25. sor, 66. sor
 
"Krecz Istvánné"

Érdeklődöm, hogy 13. havi nyugdíj is beleszámít-e az adóalapba?

A nyugdíj az úgynevezett adóterhet nem viselő járandóságok közé tartozik 2007. január 1-től, mely beleszámít az összevont jövedelem adóalapjába, de a rá eső  - adótábla szerinti - adót nem kell megfizetni. 

"Kis Edit"

Itthon egyéni vállalkozóként, mint orvos praktizáltam. Lassan két éve pályázat útján Angliában kaptam állást, ahol szintén egyéni vállalkozóként dolgozom, de a magyar vállalkozói igazolványt is megtartottam. SZJA-bevallásomban szerepeltetni kell-e az angol jövedelmemet, illetve az ott megfizetett adót? (Régebb óta kint dolgozó magyar ismerősök szerint itthon nem kell a kinti jövedelmet bevallani, ez igaz-e?) TB járulékot az angol szabályok szerint ott fizetem, itthon milyen szabály szerint mentesülhetek a járulékfizetés alól? Mivel várhatóan tartósan kint fogok dolgozni, célszerűbb-e visszaadni a magyar vállalkozói igazolványomat?

Véleményem szerint az Önnek az Angliában megszerzett jövedelmét a magyar adózásban úgynevezett adóterhet nem viselő járandóságnak kell tekinteni és azt az SZJA bevallás 13. és 66. sorában fel kell tüntetni. Az adóterhet nem viselő járandóság része az összevont adóalapnak, de a rá eső - adótábla szerinti - adót nem kell megfizetni (SZJA bevallás 25. sor). Magyarországon legalább a minimálbér után meg kell fizetni a járulékokat, ha Ön főállású egyéni vállalkozó. Amennyiben Magyarországon az egyéni vállalkozásából nincs bevétele ésszerű döntésnek tűnik a vállalkozói igazolvány visszaadása. 
 
"Molnár József"

Az APEH a vagyonosodási vizsgálatoknál vizsgálhat-e a Ptk. szerinti elévülési időn kívül eső időszakot. Ha igen milyen jogszabály alapján? Ha igen, mire jó az elévülés?

Az APEH az adózásról szóló törvény előírásai alapján végez vagyonosodási vizsgálatokat, tehát nem a Ptk. szerinti elévülést veszi figyelembe. Az adózásról szóló törvény szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A vagyonosodási vizsgálatok első éve ezért 2001., de az ellenőrzés korábbi eseményeket is vizsgálhat, ha annak hatása volt a vizsgált időszakra. Például nagy összegű tagi kölcsönök visszafizetése, hitelszerződések, stb.
 
"Doczy Janosne"

Férjem meghamisította a Bt. adatait, majd a hamis adatokkal eladta áron alul a Bt-m tokkal-vonóval. Egyszerűbben: étterem kompletten felszerelve, bútorbolt 150 különféle háló-étkező és egyedi bútorokkal. A vételárat férjem elsikkasztotta, az APEH fele semminemű jelentést nem adott, sem az étterem sem a bútorbolt értékesítéséről. Sem a Bt tulajdonában lévő 3 hektáros telek értékesítéséről. Hogyan lehet az, hogy az adóhatóság szemet huny csalások, hamisítások ügyében, nem folytat rendkívüli vizsgálatot a cég iratainak tanulmányozásával, a hirtelen megszűnt, korábban folyamatosan fizetett adótelek miatt?

Az Ön által leírt eset nem adózási, hanem jogi kérdés lehet Ön és a férje között. Az APEH az adózás rendjéről szóló törvény alapján dolgozik, s ha az Ön cégére kerül a sor, akkor megvizsgálják annak adókapcsolatait, az adózási és a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartását. Egy Bt. gazdálkodási kérdéseiben, döntéseiben a társasági szerződés a meghatározó.

"Gömöri Katalin"

A következő kérdésem lenne: tavaly eladtam a lakásomat, és vettem helyette egy másikat. A vételről és az eladásról is elkészült az adásvételi szerződés. Az eladásról szóló szerződést 2007-ben adta be az ügyvéd a földhivatalhoz. Ebben az esetben 2006-ban vagy 2007-ben kell az SZJA- bevallásban szerepeltetnem?

Az ingatlan értékesítésből származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést a földhivatalhoz benyújtották, tehát az Ön jövedelmét a 2007. évi SZJA-bevallásban kell szerepeltetnie. (Részletek: SZJA kitöltési utasítás 41. oldal)