URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

A Kötelező-e nyilatkozni az elmúlt 5 év jövedelmeiről? című cikkünkben beszámoltunk a vagyonosodási vizsgálatok első tapasztalatairól. Boncolgattuk azt is, hogy adótanácsadói körökben is élénk vita folyik arról, hogy az adózó tegyen-e nyilatkozatot, vagy sem. A nyilatkozattétel azért érdekes része ennek a vizsgálattípusnak, mert az adóhatóság – többek között – ebből próbálja összeállítani a bevételeinket, illetve a kiadásainkat. Az adózónak joga van megtagadni a nyilatkozattételt, de ilyenkor az adóhatóság csak a tudomására jutott adatok alapján tud dönteni. Ez pedig nem feltétlenül pozitív a vizsgált személyre nézve.

Igaz, a törvény szerint az APEH-nak először a jövedelembecslés feltételeinek fennállását kell bizonyítani, s csak ezt követően van joga megbecsülni, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül milyen összegű jövedelemre volt szüksége a magánszemélynek. A gyakorlat azonban mást mutat: a kiszemelt adózók esetén az adóhivatal egyből feltételezi, hogy a jövedelmek nem elegendőek a gyarapodásra, megélhetésre.

Nem megoldás, ha...

egy cégtulajdonos  cége eladásával próbálja kimenteni vagyonát a vizsgálat alól. Az új törvényi szabályozás szerint egy cégtulajdonos (ha egyben vezető tisztségviselő vagy befolyásoló tag volt korábban) hiába adja el a vállalkozását, 3 évig visszamenőleg felel minden olyan eseményért, amellyel a cégét ebben az időszakban - esetlegesen – felszámolásba sodorta.

Egy vizsgálat során jogszabály mondja ki, hogy az adózó nem kötelezhető olyan adatközlésére, amely valamelyik közigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában benne van. Ilyen például az ingatlan-, és a gépjármű-nyilvántartás, amelyekből az adatokat már a vizsgálat kezdete előtt beszerzi az APEH. A bankszámla adatai természetesen alapvetően titkosak, de, ha a jövedelmek nem elegendőek az életvitel és a vagyongyarapodás fedezetére, úgy a hatóság jogosult lehet a bankszámlaforgalom lekérésére is.

A revizor úgy számítja ki azt a vagyongyarapodáshoz hiányzó pénzösszeget, hogy kronológikus vagyonmérleget állít fel. Ehhez egy kezdő állapothoz képest időrendben, azaz naptári naponként kell összeírnia az egyes bevételeket és kiadásokat. Amelyik időpontban a kiadások  meghaladják a korábbi  bevételeket, forráshiány keletkezik. Ezért minden személynek saját érdeke, hogy az adóhatósági vizsgálat előtt, 2001-ig visszamenőleg felállítsa a saját kronologikus vagyonmérlegét. Adótanácsadók szerint ennek a vagyonmérlegnek a precíz, pontos, naprakész összeállítása akár több hetet is igénybe vehet.

Íme egy éves periódust átfogó egyszerűsített mérleg:

Időpont	Esemény	Bevétel	Kiadás	Forrástöbb-let	Forrás- hiány
2001.01.01.	Nyitás (bankbetét)	10000		10000
2001.01.10.	Bérjöved.	250		10250
2001.01.31.	Rezsi+meg-élhetés		300	9950
2001.02.10.	Bérjöved.	250		10200
2001.02.15.	Ingatlan-vásárlás		15000		4800
2001.02.28.	Rezsi+meg- élhetés		300		5100
2001.03.10.	Bérjöved.	250			4850
2001.03.20.	Örökség	10000		5150
…
2001.12.31.	Zárás	5000		0	0
2002.01.01.	Nyitás			5000
2002.01.10.	Bérjöved.	300		5300
…

Vágyi Ferenc Róbert