2007. március. 08. 06:15 Utolsó frissítés: 2007. március. 07. 23:33 Vállalkozás

Mostantól Adó- és Szoftverellenőrzési Hivatal?

Együttműködési megállapodást kötött az APEH és a BSA, a köztudatban csak "szoftver rendőrség" néven ismert jogvédő szervezet. Részleteket a megállapodásról eddig ismeretlen okokból kifolyólag nem közöltek, mi több a szerződést titkossá nyilvánították.

A megállapodás a BSA szerint:

."A közös fellépést indokolja, hogy az illegális szoftverhasználat nem csak a szoftveriparnak okoz jelentős veszteségeket, hanem az egész nemzetgazdaságnak is, hiszen ezek forgalmazása az adó- és járulékfizetés elkerülését eredményezi. Továbbá az illegális szoftver kereskedelem miatt a pénzmozgások és kifizetések ellenőrizhetetlenné válnak.  Az APEH és a BSA az együttes fellépéstől az illegális szoftverhasználat csökkenését, ezzel egyidejűleg a jogtiszta szoftverek alkalmazásának elterjedését és az államháztartási bevételek növekedését várják.  A két szervezet együttműködése kiterjed az APEH revizorok szoftver licencekkel kapcsolatos szakmai képzésére, a közvélemény széleskörű tájékoztatására." Az együttműködést az APEH részéről Dr. Szikora János elnök, a BSA részéről Georg Herrnleben, a BSA Közép-Kelet-európai igazgatója írta alá.
Forrás: BSA közlemény

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) biztosan jól járt a minap, a sajtó nyilvánossága előtt aláírt együttműködési szerződés megkötésével. Hogy ugyanezt elmondhatja-e magáról a nemzetközi jogvédő szervezet a BSA, az a külső szemlélő számára legalábbis kétséges. Az adóhivatal ugyanis, cserében a revizorainak a BSA szakemberei által nyújtott szakmai képzésért, gyakorlatilag semmi olyasmivel nem szolgál, ami ne lett volna már eddig is törvényben előírt kötelessége. Legalábbis ez derül ki a két aláíró, Szikora János APEH-elnök és Georg Herrnleben, a BSA Közép-Kelet-Európai igazgatójának szóbeli ismertetőjéből.

A megállapodás pontos szövegét ugyanis a sajtó tudakozódására gyors helyszini egyeztetést követően bizalmasnak, a nyilvánosságra nem tartozónak nyilvánította mindkét aláíró fél. Az APEH elnöke elmondta, hogy szó sincs arról, hogy hatóságuk a BSA meghosszabbított kezeként funkcionálna a továbbiakban, az ő törekvésük változatlanul az államháztartás bevételeinek biztosítása, különben is adott ügyekben köti a kezüket az adótitok. Vagyis konkrét információk képében legfeljebb csak statisztikai feldolgozásra alkalmas adatokkal szolgálhatnak szerződött partnerüknek. Hogy akkor mégis miként szolgálná az együttműködési szerződés az állami adóbevételek növelését, miként azt beharangozták?

A BSA képviselője válaszul egy nemzetközi felmérés eredményét citálta, amely szerint ha a hazai illegális szoftverhasználat a jelenlegi 42%-os arányról az EU-s átlagra, vagyis 35%-ra javulna, Magyarország 2500 munkahellyel és 30 milliárd forint adóbevétellel gyarapodna. A számítás pontos menetéről közelebbi részletekkel a legalább is bíztatóan hangzó kalkuláció előadói nem tudtak szolgálni. A sajtó képviselőinek a konkrét revizori eljárás mikéntjére vonatkozó ismételt kérdéseire az APEH illetékesei elmondták, hogy az ügyvitel rendjének ellenőrzésére is kiterjed jogosítványuk, márpedig a nem anyagi javakról - ide tartoznak a szoftverek is - pontos nyilvántartást köteles minden vállalkozás vezetni.

Az adóhatóság - igérik - egyáltalán nem fog célirányosan az illegálisan használt programok után kutatni, de ha belebotlanak valami ilyesmibe, lévén a dolog bűncselekmény, kötelességük az illetékes hatóság, adott esetben akár a rendőrség tájékoztatása. Miként az volt eddig is, teszik hozzá adószakértők, vagyis a szerződés semmi újat nem hozna. Feltéve persze, hogy valóban csak a felemlített nemzetközi szokás(?) követése, és nem pedig valami más egyéb miatt váltak lényegében titkossá az egyezség részletei.

Michnai Attila