Ötszázezer forint értékű köztartozású betéti társaságomat szeretném eladni. Felhivtam pár céget akik 200-300 ezerért szabaditanának meg az adósságomtól. Jogi garanciát és kiskaput ígértek, s azt is, hogy az elkövetkező 5 évben engem nem fognak ezért keresni. Ez valóban így működik?

A beígért jogi garancia csak abban az esetben valódi, ha mögötte - anyagi-vagyoni -  fizetési biztosíték is van. Akkor ér valamit, ha az a köztehertartozás kiegyenlítését eredményezi. A cég köztartozásait, de ugyanígy más céges tartozásokat is nagyon körbe kell járni ahhoz, hogy ez a tartozás ne szálljon vissza az eredeti tulajdonosokra.
 
A cégbíróságon kívül milyen egyéb bejelentési kötelezettsége van a tulajdonosnak a cég üzletrészének értékesítése után?
 
A változást a cég tulajdonosainak be kell jelentenie a 06202/T jelű nyomtatványon, a változást rögzítő végzés kézhezvételét követő 15 napon belül. A vezető tisztségviselőknek már nem kell adatot közölnie ebben a dokumentumban. A változást, szintén 15 napon belül, az Országos Egészségügyi Pénztárhoz is be kell jelenteni, a "Bejelentő lap az 1997. évi LXXX, törvény alapján foglalkoztatónak minősülők részére" nyomtatványon. További bejelentések szükségesek a változást illetően abban az esetben, ha a Társaság állami feladatokat ellátó közintézménnyel (pl. Munkaügyi Hivatal) is szerződéses kapcsolatban áll.

Szeretném eladni a vállalkozásomat. Segítséget szeretnék kérni a reális ajánlati ár kialakításához. Mi alapján határozható meg reálisan egy cég ára, milyen adatokat célszerü figyelembe venni, milyen mértékben növeli az értéket a fix vevő kör, vagy a speciális tevékenység?

Egy cég üzleti értékbecslése nagyon összetett. Értéke nem csupán a törzstőkéjén, árbevételén, készletösszegén, vagyis a tényleges a pénzügyi-gazdasági adatokból eredő és konkrétan meglévő számokon múlik. Egy cég értékbecslésekor egy sor más szempontot is célszerű figyelembe venni.

Ilyenek például:

• a cég piaci pozíciója
• a tevékenységében rejlő tartalékok, kapacitás.
• likviditás, finanszírozhatóság, pályáztathatóság, versenyeztetés.
• referencia, referencia-érték.
• előrendelések intervalluma és értéke.
• partneri állomány, partneri állomány összetevői, stabilitása, fizetési fegyelme.
• alkalmazotti állomány és humánpolitikai értékelése.
• alvállalkozói kör és annak értékelése, hogy miként függ ezektől a cég stabilitása…és még sorolhatnám, mi minden.

Céget alapítani vagy átvenni érdemes? Ha mondjuk megveszek egy eladó céget, akkor  milyen további költségeim adódhatnak? 

Egy vállalkozás elindítása, alapítása mindig egy konkrét meghatározott gazdasági cél elérése érdekében történik. Ezután  érdemes megvizsgálni, hogy milyen esélyei vannak az eredményességnek, az életbenmaradásnak. Azt is meg kell nézni, hogy mik azok tényezők, melyeket lehetetlen lesz befolyásolni a működés kapcsán (megbízók, megrendelések, fővállakozó, alapanyag árak, adók, konkurencia, főnök) és mik azok amiket kordában lehet tartani (szerződések, megállapodások, beszállítól, alkalmazottak, költségek stb.)?!Nem utolsó szempont az sem, hogy az indulásra mennyi induló tőkéje van a tulajdonosnak, és a biztonságos indulás ténylegesen mennyibe is kerül majd a működés. Tévhit, hogy bárki azért vesz, vagy alapít céget, mert egyik vagy másik olcsóbb. A céget kell a tulajdonosra szabni és nem fordítva, mégpedig az alábbi szempontok alapján: 

1. Ha mindenképpen hitelre van szükség a cég működtetéséhez, akkor célszerűbb stabil gazdasági társaságot venni. Olyat, melynek már vannak megrendelői, partnerei. Nem kell az új tulajdonosnak vesződnie az üzletkötéssel, van ideje a piacbővítésre.
2. Tanácsos figyelembe venni mennyi lesz az árbevétel?  Milyen előnyei lehetnek egy EVA-s cégnek? 

További cégalapítással, adás-vétellel, valamint egyéb cégjogi kérdéseiket tegyék fel itt!

http://www.cegalku.hu