HVG

Ha 2007-től revízió alá veszi a jámbor adóalanyt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), már nemcsak a különböző adóhiányokat, hanem a be nem fizetett illetékeket is feltárhatja öt évre visszamenőleg. Január 1-jétől ugyanis az adóhivatalhoz csatolják az eddig az önkormányzatokhoz tartozó húsz illetékhivatalt és azok 1350 dolgozóját. Innentől kezdve az illetékeket adók módjára hajtja be az APEH. Nem kis pénzről van szó, a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban például mintegy 190 milliárd forint illetékbevétel szerepel.

Hát még mennyi lehet rejtve, hiszen az illetékhivatalok ellenőrzési lehetőségei szerények voltak, az illetékeket vagy önbevallás alapján, vagy - mondjuk egy hagyatéki eljárás során - más hivatalok tájékoztatása alapján állapították meg. Cégeknél, magánszemélyeknél egyaránt "fekete ló" az ajándékozás, amelyre eddig csak elvétve derült fény, pedig ez - hasonlóan az örökléshez - illetékköteles. Nem árt tudni, hogy ilyen esetekben az ötéves elévülési idő annak az évnek az utolsó napjától ketyeg, amikor az illetékköteles aktus a hatóság tudomására jut.

© Müller Judit

Vagyis ha az APEH jövőre feltárja e titkokat, a követeléseket 2012. december 31-éig beszedheti. Juhász István, az APEH elnökhelyettese csak annyit árult el a HVG-nek tervezett lépésekről, hogy a hivatal végrehajtási részlege "nagyon gyorsan" megkezdi az illetékek behajtását. Némileg lassítja azonban a folyamatot, hogy az illetékhivatalok tevékenységét körülbelül egy év alatt lehet egységesíteni és tökéletesen az adóhivataléhoz illeszteni.

Kis híján 100-200 milliárd forintos visszamenőleges sarc lett volna önmagában az illetéktörvénynek a pénzügyi salátacsomagba rejtett módosításából. Ha egy gazdasági társaság a 100 százalékban tulajdonolt leányvállalatának ingyenesen vagyont ad, azután a leánycégnek január 1-jétől ugyanolyan mértékű illetéket kell fizetni, mint ha természetes személy ajándékozná meg a gyermekét. Azaz: 18 millió forintos értékig 11 százalékot, 18 és 35 millió forint közöttinél a 18 millió fölötti részre 18 százalékot, 35 millió fölött pedig az ezt az értékhatárt meghaladó részre 21 százalékot. Ugyanez vonatkozna azokra az egymásnak ingyenesen vagyont juttató cégekre is, amelyeknek egyazon személy a tulajdonosuk.

Bár ezt sokan vitatják, a pénzügyi tárca értelmezése szerint e szabály - szigorúbb formában - az utóbbi 15 évben is hatályos volt, s értéktől függően 21 és 40 százalék közötti illetékeket rótt ki az érintett vállalkozásokra. Más kérdés, hogy ezt soha senki nem fizette be, ami fölött - tán pont a nem egyértelmű szabályozás miatt, a jogállam legnagyobb dicsőségére - a hatóságok szemet hunytak. Az APEH azonban - "hála" az adóbevallásoknak, mérlegeknek - valamennyi idetartozó vagyonátruházásra rálát. Így amint megkapja az illetékbeszedés jogát, könnyedén kiszámolhatná visszamenőlegesen e kötelezettségeket, késedelmi pótlékokkal és mulasztási bírságokkal egyetemben.

A felbolydult kedélyeket azonban megnyugtathatja az, hogy hétfőn 342 honatya megszavazta azt a módosító indítványt, amelyet az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága a múlt csütörtökön nyújtott be, s amely szerint ezt a fajta illetéket visszamenőlegesen nem vetik ki. Az amnesztiát egyébként néhány nappal korábban Veres János pénzügyminiszter is megígérte a KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó cég adókonferenciáján.

"Mivel ezután a szóban forgó társaságok más technikákkal, például tőkeemeléssel oldják majd meg az ingyenes vagyonjuttatásokat, e változtatásnak nincs más értelme, mint a homályos múlt tisztázása" - szögezte le László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere. Szerinte egyébként az ingyenes vagyonjuttatások "illetékezése" jogilag sántít, mivel azok nem tartoznak a polgári törvénykönyv szerinti ajándékozások körébe. "A cégcsoport egésze ugyanis nem gazdagodik, csupán az egyik cégtől a másikhoz kerül át a vagyon" - magyarázta. Úgy tűnik, a kormányzat sem vár túl sokat a saját ötletétől, mivel ajándékozási illetékekből jövőre csupán 200 millió forintos többlettel kalkulál az idénre várható 3 milliárdos bevétel fölött.

Az illetékekből egyébként összességében 7 milliárd forinttal várnak többet az ideinél - derül ki a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatból. A Pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint - egyes sajtóhírek ellenére - a megszorítások jegyében sem lehetetlenítik el a magyar filmgyártást: továbbra sem kell ugyanis illetéket fizetnie annak, aki tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési vagy közjóléti célra kap adományt, s idetartozik a filmkészítésre nyújtott támogatás is. "Kárpótlásként" már az idén is gazdagítja az államkasszát a gépkocsik átírási illetékének szeptember elsejétől érvényes (a motor hengerűrtartalmától függően, köbcentiméterenként 3-6 forintos, pótkocsinál pedig a maximális tömegtől függően 1500-4000 forintos) emelése.

GYENIS ÁGNES