"Kardos István"

A szeptemberben elfogadott adótörvény módosításokban az elvárt adó vonatkozik-e a nyugdíjas mellékfoglalkozású egyéni vállalakozókra?

A vállalkozói személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozóra is vonatkozik az elvárt adó.

Az alábbi esetek kivételek:

- kezdő egyéni vállalkozó (az első két évben, ha 36 hónapnál korábban nem volt vállalkozó)
- piacvesztést szenvedett egyéni vállalkozó (ha vállalkozói bevétele nem éri el a - megelőző év bevételének 75 százalékát)
- elemi kárt szenvedett egyéni vállalkozó (az adóévben és az azt megelőző évben). 
 
"Gabornet"

Van egy betéti társaságom, amelyben beltag vagyok. A beltagot megbízási szerződéssel szabad foglalkoztatni, ha jól tudom. Így milyen járulékokat, egyebeket kell fizetnem? A nappali egyetemi tanulmányok főállásnak számítanak, de a könyvelőm mégis fizetteti velem például a havi 1950 EHO-t, pedig eddig nem is vettem ki pénzt a BT-ből. Most, hogy szeretném bejelenteni magam megbízási szerződéssel, velem és a cégemmel a következőket fizettetné:

Nyb. 8,5%
Eb 6%
Vállalkozói járulék 4%
Szja
Nyb. 18%
Eb.11%
Maj 3%
Eho
Szkhj 1,5%

Valóban ennyi mindent kell fizetni egy beltagnak? Helyesek ezek az információk?

Az információi csak részben helyesek. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója az úgynevezett többes jogviszonyosok közé tartozik. Ebben az esetben a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem. (Más szóval: személyes közreműködés adóköteles jövedelme.) A természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (2 %) nem kell fizetni. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak a társas vállalkozónak, aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat. Nincs munkaadói és munkavállalói járulék sem. Szakképzési hozzájárulást viszont fizetnie kell a ténylegesen elért jövedelem után. 
 
"vx800bike"

Jövő év elején, a munkám miatt hosszú távra külföldre "települök", s előreláthatóan a következő 8-10 évben ott élek majd. Az utolsó adóbevallásomat leadom, közjegyzőnél bejelentem hogy hosszú távon külföldön leszek, állampolgárságomról nem mondok le, TB-t onnantól nem fizetem. Vannak azonban magyar részvényeim egy magyar értékpapírszámlán. Ha ezeket eladom valamikor például 2009-ben, amikor nem vagyok itthon, akkor hogyan kell adóznom, ezután ha egyáltalán kell? A 20 százalék tőkenyereség adót kell befizetnem? A részvények osztalékára vonatkozóan mennyit kell vajon adóznom, ha kell (pár millió forintnyi részvényről van szó, aminek az osztaléka a minimálbér töredékét sem éri el évente)? A cél országban már megkérdeztem egy adószakértőt, aki azt mondta, hogy ott nem kell ezután adóznom, mivel az nem az ő dolguk, hogy "otthon" én mit csinálok.

Az Ön adókötelezettsége attól függ, hogy milyen országba távozik. Ha az adott országgal van egyezménye a Magyar Államnak a kettős adóztatás elkerüléséről, és az ott megszerzett jövedelem adóterhet nem viselő járandóságnak minősül az SZJA törvény szerint, akkor SZJA bevallást sem kell benyújtania. Akkor sem kell bevallást benyújtania, ha az az egyéb jövedelme, amely egyébként  nem esik bevallásadási kötelezettség alá, nem haladja meg az 50 ezer forintot  a megszerzett osztalékkal, s árfolyamnyereséggel együtt, és a kifizető ebből  az adót levonta. 
 
"nolan80"

Ha egy Bt. kültag lemond az általa adott „x” összegű a társaság részére átadott tagi betétről, akkor mit kell tartalmaznia a lemondó nyilatkozatának?

A lemondó nyilatkozat külalakjára vonatkozóan nincsenek kötelező előírások. Az a fontos, hogy a nyilatkozatból kiderüljön, hogy a lemondó konkrétan miről mond le és kinek a javára. 
 
"kapuc1"

Miből vonják le egy alkalmazott TB járulékát, hogyan fizeti, és havonta vonnak-e belőle adóelőleget? A kérdést azért teszem föl, mert az e havi táppénzemből adóelőleget vontak le. Nem fizettem azt már meg a havi béremből?

A személyi jövedelemadó törvény szerint a táppénz adóköteles társadalombiztosítási juttatásnak minősül, ezért vonnak belőle adóelőleget. (SZJA törvény 3§. 21.) 
 
"Kozma Kálmán"

Nyugdíjas EVA-s egyéni vállalkozó vagyok. Eddig az EVA mellett szeptember 1-től az EVA adóalap 1 százalékának megfelelő balesetbiztosítási járulékot kellett fizetnem. Január 1-től a nyugdíjas vállalkozóknak 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is kell fizetni. Kérdésem, hogy minek a 8,5 százalékát fizeti az EVA-s nyugdíjas vállalkozó, hiszen az EVA adóalap nem a jövedelem, hanem az ÁFA-val növelt bruttó bevétel, legalábbis úgy tudom. 

Tavaly szeptember 1-jétől és 2007. január 1-jétől az EVA adózó egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka után. 2006. szeptember 1-jétől 10, 2007. január 1-jétől 16 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. A tíz százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot a 2006. szeptember 1-jét követő időszakra kifizetett, elszámolt jövedelmek vonatkozásában kell megfizetnie. A jelenleg ismert szabályok szerint  2007. január 1-től  sem kell 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizetnie a kiegészítő tevékenységet folytatóknak. Jelenleg nyugdíjas foglalkoztatottól sem kell egyéni nyugdíjjárulékot levonni. 
 
"nicholas"

EVA körbe tartozó egyéni vállalkozó vagyok. Fő tevékenységem az ingatlan bérbeadás (üzlethelység). Az ÁFA-törvény 2004-től hatályos szabályai szerint egyéb ingatlan bérbeadása tárgyi ÁFA mentességgel jár, azonban választható helyette ÁFA kötelezettség. Jelenleg ÁFA mentesen számlázom ki a havi bérleti díjakat. Kérvényezhetem, mint EVA-s vállalkozó, hogy 2007-től az ÁFA törvény 2. sz. melléklet 10. pontja szerinti tevékenység folytatása esetén, a tárgyi adómentesség helyett az általános adófizetési kötelezettséget válasszam.

Sajnos az Áfa törvény 30. § (2) bekezdés szerinti választás joga csak az ÁFA adóalanyokat illeti meg, az EVA adóalanyokat nem.

Forrás: APEH közlemény az ingatlan bérbeadásra vonatkozó áfakötelezettség választásának bejelentéséről (APEH Értesítő 2003/13-14.)