2006. július. 12. 15:20
hvg.hu
Utolsó frissítés: 2006. július. 12. 15:12
Vállalkozás
Csődveszélyben a kényszervállalkozások
Magyarországon az első félévben 7.300 fizetésképtelenségi eljárás indult, 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban - mondta Mikael Szabó, a Coface Hungary ügyvezetője. Részben a fizetési morál romlása, a dráguló forint, s kormány egyensúlyjavító intézkedéseinek hatására szükülő árrés miatt a legnagyobb csődveszélyben továbbra is a kényszervállalkozások, s a kintlevőségeiket nem kezelő cégek vannak.
Felszámolási arány |
A bejegyzett cégek számához viszonyítva a textiliparban 3,11, az építőiparban 2,71, míg a nagykereskedelemben 2,37 százalék volt a felszámolások aránya az első félévben. Csődeljárás összesen 10 indult. Európában a felszámolások aránya 0,5-1,5 százalék, Magyarország - Portugáliával együtt - a legrosszabb helyet foglalja el - mondta Mikael Szabó. |
A leginkább kockázatos területek között továbbra is az építőipar, valamint a kereskedelem vezet, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 17, illetve 29,5 százalékát építőipari és kereskedelmi vállalkozások ellen indították. Erre magyarázatot jelenthetnek a hatvan napon túli fizetési határidők, amelyek nagyon kockázatosak, a 180 napon túli számlák pedig gyakorlatilag behajthatatlanok. Szabó extrém példaként említette, hogy kenyér szállításánál is találkozni 180 napos fizetési határidővel. E terminus indoka az, hogy a vevő előbb eladja az árut, és azt követően fizet - ez a kenyérnél 2 nap lenne - tette hozzá.
A magyarországi helyzet sajátosságaként említette, hogy a generál importőr és a végső vásárló közé gyakran hat cég is beékelődik. Ezért szerinte - a forint drágulása és a kormány egyensúlyjavító intézkedéseinek hatására szűkülő árrés - miatt a nem eléggé profitábilis cégek kiesnek a rostán.
A fizetési morál romlását mutatja az is, hogy a hazai cégek fizetőképességének romlása miatt a Coface a közelmúltban A2-ről A3-ra rontotta Magyarország besorolását. Ezzel hazánk kikerül a, többek között Portugáliát, Csehországot és Észtországot, valamint Szlovéniát is tartalmazó A2-es rövidtávú-vevőkockázati besorolásba.
A Coface Hungary rövid távú prognózisa szerint folytatódik a hazai vállalkozások számának csökkenése. Csődszempontból a kényszervállalkozások, valamint a kinnlevőségeiket nem kezelő cégek vannak a legnagyobb veszélyben. A kiskereskedelemben ezért is koncentráció várható, hiszen Magyarországon például éppen annyi az élelmiszer boltok száma, mint Angliában. Az 54 ezer építőipari kivitelezést végző magyar céggel szemben pedig Ausztriában 8 ezer működik, és ezek összesített forgalma ötszöröse a hétszer több magyar vállalkozásénak.
A legkevésbé kockázatos ágazatok: a vegyipar, a turizmus-vendéglátás és a szállítmányozás. Ezeken a területeken a felszámolások aránya 1,20, 1,90 illetve 1,74 százalék, mindhárom ágazatnál csökkenő a tendencia. A végelszámolások (amikor a cégek maguk határoznak megszűnésükről) az új csődtörvényben már nem szerepelnek, átkerültek a cégtörvénybe. Szabó szerint ennek nincs más következménye, mint hogy a statisztika szebb lesz.