Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2006. április. 27. 15:20
MTI
Utolsó frissítés: 2006. április. 27. 15:19
Vállalkozás
Az APEH akár 500 millió forint járulékot is követelhet
Nehezíti a külföldi építőipari cégek helyzetét a teherként rájuk háruló napidíj, illetve a devizaellátmány utáni járulék fizetése. Ezt ugyanis most 4 évre visszamenőleg követeli az APEH a vállalkozóktól, akiknek ez 300-500 millió forint közötti plusz költséget is jelenthet.
A külföldön - legtöbben Németországban - tevékenykedő építő vállalatok nyakába újabb teher került, most az APEH részéről - mondta Koji László a Németországi Vállalkozó Tagozat nevében.
Mintegy 250 céget érint az az ellenőrzés sorozat, amely ennyi vállalkozás ellehetetlenítésével járhat. Ez év elejéig, csak a Magyarországon és forintban fizetett munkabér után kellett adót és járulékot fizetni, amit külföldön és devizában kaptak a munkavállalók, azután a kinti szabályok szerint fizették a közterheket. Az APEH az év eleje óta a deviza ellátmány, a napidíj után is követeli a járulékot négy évre visszamenőleg, ami az e csoportba tartozó kis és közepes nagyságú cégeknél 300-500 millió forintot jelent - tette hozzá Koji László.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) közgyűlésén Tolnay Tibor, a szervezet elnöke elmondta, hogy a tavalyi növekedésnek köszönhetően az út- és autópályépítés vált az építőipar húzó ágazatává.
Az építésügy kormányzati helyzetét ugyanakkor kiemelt problémaként kezeli az ÉVOSZ, amely szerint a tárca nélküli miniszter alá besorolt Országos Lakás és Építésügyi Hivatal alkalmasabb az ágazat államigazgatási képviseletére, mint a korábbi szétszabdalt és alacsonyabb színtű megoldás.
Az építőiparban tevékenykedő 132 ezer alkalmazott 3 százalékkal több, mint egy évvel korábban, míg a 106 ezer forintos átlagkereset 6,5 százalékos növekedést jelentett. Az átlagkereset növekedése nem megfelelő, mivel ennyi pénzért nem adják a szülők építési szakmunkásnak a gyereküket - mondta Tolnay Tibor.
Márpedig az építőipar egyik nagy gondja a szakmunkásképzés, ami szorosan összefügg az épületek minőségével. A cégek milliárdokat fizetnek be szakképzésre a központi költségvetésbe, mert nem tudják maguk elkölteni, holott nagy szükségük lenne szakmunkásokra. Az elnök legfontosabb problémának a körbetartozást nevezte. Amit az állam "kitalált", az nem célravezető, mivel faktorálással nem lehet megállítani a körbetartozást. A faktorálás csak elismert követelésnél járható, márpedig a megrendelők nem ismerik el tartozásaikat. A PTK-ban szereplő feltétel nélkül lehívható bankgranciát pedig meg kellene szüntetni, mivel ez is gerjeszti a körbetartozást - tette hozzá a szervezet elnöke.
Tolnay Tibor közölte, hogy a közbeszerzési törvény módosítását is javasolni fogja az ÉVOSZ. A ma hatályos jogszabályt ugyanis az uniós direktíva előtt fogadta el a parlament. A közgyűlésen az is elhangzott, hogy a 8 általánost végzett árnyékoló szerkezeti szerelő (ez csak nemrégiben lett szakma) 150-180 ezer nettó bért kereshet havonta.
Mintegy 250 céget érint az az ellenőrzés sorozat, amely ennyi vállalkozás ellehetetlenítésével járhat. Ez év elejéig, csak a Magyarországon és forintban fizetett munkabér után kellett adót és járulékot fizetni, amit külföldön és devizában kaptak a munkavállalók, azután a kinti szabályok szerint fizették a közterheket. Az APEH az év eleje óta a deviza ellátmány, a napidíj után is követeli a járulékot négy évre visszamenőleg, ami az e csoportba tartozó kis és közepes nagyságú cégeknél 300-500 millió forintot jelent - tette hozzá Koji László.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) közgyűlésén Tolnay Tibor, a szervezet elnöke elmondta, hogy a tavalyi növekedésnek köszönhetően az út- és autópályépítés vált az építőipar húzó ágazatává.
Az építésügy kormányzati helyzetét ugyanakkor kiemelt problémaként kezeli az ÉVOSZ, amely szerint a tárca nélküli miniszter alá besorolt Országos Lakás és Építésügyi Hivatal alkalmasabb az ágazat államigazgatási képviseletére, mint a korábbi szétszabdalt és alacsonyabb színtű megoldás.
Az építőiparban tevékenykedő 132 ezer alkalmazott 3 százalékkal több, mint egy évvel korábban, míg a 106 ezer forintos átlagkereset 6,5 százalékos növekedést jelentett. Az átlagkereset növekedése nem megfelelő, mivel ennyi pénzért nem adják a szülők építési szakmunkásnak a gyereküket - mondta Tolnay Tibor.
Márpedig az építőipar egyik nagy gondja a szakmunkásképzés, ami szorosan összefügg az épületek minőségével. A cégek milliárdokat fizetnek be szakképzésre a központi költségvetésbe, mert nem tudják maguk elkölteni, holott nagy szükségük lenne szakmunkásokra. Az elnök legfontosabb problémának a körbetartozást nevezte. Amit az állam "kitalált", az nem célravezető, mivel faktorálással nem lehet megállítani a körbetartozást. A faktorálás csak elismert követelésnél járható, márpedig a megrendelők nem ismerik el tartozásaikat. A PTK-ban szereplő feltétel nélkül lehívható bankgranciát pedig meg kellene szüntetni, mivel ez is gerjeszti a körbetartozást - tette hozzá a szervezet elnöke.
Tolnay Tibor közölte, hogy a közbeszerzési törvény módosítását is javasolni fogja az ÉVOSZ. A ma hatályos jogszabályt ugyanis az uniós direktíva előtt fogadta el a parlament. A közgyűlésen az is elhangzott, hogy a 8 általánost végzett árnyékoló szerkezeti szerelő (ez csak nemrégiben lett szakma) 150-180 ezer nettó bért kereshet havonta.
