Magyar kölcsönmunkások

Magyarországon száznál több építőipari vállalat veszi igénybe a munkaerő-kölcsönzők szolgáltatásait. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint tavaly kétszer annyi segédmunkás dolgozott ilyen típusú munkavállalással, mint 2003-ban. Ugyanebben az időszakban a kölcsönzött szakmunkások aránya hetven százalékkal, a szellemi foglalkozásúaké húsz százalékkal emelkedett. Összesen 52 ezer legális dolgozót alkalmaztak kölcsön-munkavállalóként. A kölcsönbe vevő cégek száma meghaladja az ezerhétszázat. A kölcsönzöttek több mint egyharmada szakmunkás, a diplomások aránya öt százalék körül mozog.

A szakértők szerint a multik mellett már a kisvállalkozások is egyre többször kölcsönöznek munkaerőt, ami sok esetben jóval több előnnyel jár, mint a tartós foglalkoztatás kialakítása.

A dolgozó a közvetítő céggel áll hivatalos munkaviszonyban, így a munkaerőt kölcsönző cégnek nem szükséges állományba vennie őt.

Ez nemcsak kevesebb adminisztrációt, hanem kisebb anyagi ráfordítást is igényel a kölcsönzőtől, így ugyanis csak a ledolgozott munkaidőt szükséges kifizetnie. Ez előre kalkulálható, utólag pedig ellenőrizhető, ráadásul bármekkora létszámra és szinte valamennyi területen kérhető.

Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Szövetségének (SZTOSZ) alelnöke a hvg.hu kérdésére elmondta: a kisebb cégek többnyire irodai adminisztratív munkakörök betöltésére keresnek munkatársat.

Az előnyök mellett azonban nem árt néhány kockázati tényezőt is figyelembe venni. A statisztikák szerint legalább annyi munkahelyi baleset fordul elő rutinos kölcsönzőknél, mint abszolút kezdőknél. A baleseteket részben az előírásnak nem megfelelő munkaeszközök használata okozza, részben pedig az, hogy a munkaeszközök ugyan megfelelnek az előírásoknak, de alkalmazásuk helytelen. A baleseteket - Csaposs szerint - a legtöbb esetben meg lehetne előzni gondos munkavédelmi oktatással és az előírt védőfelszerelések beszerzésével.

A költségek megtérülnek azáltal is, hogy a cég mentesül a tetemes bírságok megfizetése alól. Természetesen nemcsak a megelőzésre, hanem a folyamatos ellenőrzésre is szükség van. Veszélyes tevékenység végzésekor - az előírás szerint - a munkaadónak legalább két olyan védőfelszereléssel ellátott irányító-és mentő személyt kell alkalmaznia, akiknek kizárólagos feladata a dolgozók tevékenységének folyamatos szemmel tartása – magyarázza Spiegel István, munkabiztonsági szakértő

Szintén biztonsági okokból tanácsos a munkáltatónak korlátoznia külső munkavállalók mozgását a telephelyen belül. Célravezető, ha az üzemi szabályzat felsorolja mindazon területeket, ahová a kölcsönzött munkatárs egyáltalán beléphet. Jól bevált módszer mágneskártyás beléptető rendszert kialakítani, hogy az elzárt területekre csak az arra jogosultak léphessenek be.

Kölcsönzés szellemi és fizikai munkaerő együtt
nettó árbevétel (ezer Ft)	átlagos kölcs. létszám(fő)	összes kölcs. (fő)
16 769 182	8 431	18 756

 
(Forrás: SZTOSZ, 2004)

Büntethető

• A munkaerő-kölcsönzés, ha a munkavállaló korábban munkaviszonyban állt a kölcsönvevővel, s ha a két munkáltató  tulajdonosi kapcsolatban van egymással. • A munkaerő-kölcsönözés sztrájk, illetve jogszabályba ütköző tevékenység gyakorlására. • Ha a kölcsönző felmondja bérmunkása szerződését, mintha munkavállalója lenne. • Ha a kölcsönző kötelezi a bérmunkását más munkáltatónál történő munkavégzésre. • Ha a kölcsönző nem közli időben a kölcsönbeadóval azokat az adatokat, amelyek a munkabér         kifizetéséhez szükségesek. • Ha a munkaviszony hónap közben szűnik meg, s az utolsó napon nem tájékoztatja a         kölcsönzött munkaerőt a munkarendjével, idejével, illetve a pihenőidővel kapcsolatos         információkról. • Ha a kölcsönző nem bocsátja rendelkezésre a szükséges munkavédelmi felszerelést, nem         részesíti oktatásban a munkavállalót, illetve megtagadja a munkahelyi baleseti         jegyzőkönyv felvételét.

A munkaerő-kölcsönzésnek, a baleset-veszélyen túl, jogi következményei is lehetnek – figyelmeztet Csaposs Noémi.
 
A Személyzeti Tanácsadók Országos Szövetsége már többször kezdeményezte munkaügyi kommandó felállítását azért, hogy a munkaerő-kölcsönzés ne jelenthessen kiskaput a közterhek megfizetése alól.
 
A januárban életbe lépett új munkaügyi törvény már szigorúan szabályozza azt, amikor a cég illegálisan működő vállalkozástól bérel munkaerőt. A törvény értelmében a kölcsönbeadó köteles bejelenteni a munkavállalót az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásba, legkésőbb a munkába állásáig. Az igazoló okirat másolatát pedig át kell adnia a kölcsönvevőnek.

Nem érdemes áthágni a szabályokat, ugyanis az idei évtől szigorították a büntetéseket: a fenti vétségért 5-20 millió forint közötti bírságot szabhatnak ki rá, az eddigi maximum, azaz 6 millió helyett.
 
Erre akkor is sor kerülhet, ha mindössze egy munkavállalót érint a jogszabály megsértése. Kevésbé szigorúan ítélik meg a színlelten szerződők, a munkaidő-nyilvántartás nélkül foglalkoztatók, illetve az engedély nélkül, külföldieknek munkát adók vétségét. Nekik 50 ezer és 6 millió forint közötti összeget kell fizetniük.

Amennyiben a munkaadó először vétkezik, a bíróság mérlegelheti az enyhítő körülményeket - ebben az esetben legfeljebb 2 millió forintig terjedö bírsággal sújthatják. A büntetés mértéke tehát nemcsak a jogsértés súlyosságától, hanem az esetek előfordulásának gyakoriságától is függ.

A büntetések mellett az ellenőrzések is szigorúbbak lesznek: a munkaügyi ellenőrök a megszokottnál sűrűbben és akár rajtaütésszerűen is élhetnek felügyeleti jogukkal. A feketefoglalkoztatás visszaszorítása tehát jó úton halad, de bizonyára hatással lesz a piaci szereplők számainak alakulására is.