"A cégbíróságok önmaguk állították magasra a mércét" - indokolta a HVG-nek Kovács László szocialista képviselő, miért is írja elő a cégtörvény decemberi módosítása a cégbejegyzési határidő lerövidítését. Az Esztergomban ügyvédi irodát működtető honatya - és több, a HVG-nek nyilatkozó ügyvéd - tapasztalatai szerint az új határidők valójában a már kialakult gyakorlathoz igazodnak. A cégbejegyzési kérelmeknél az eddigi 30 naptári nap helyett az idén már a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül kell döntést hozni a bejegyzésről, illetve az elutasításról. Változásbejegyzés esetén a határidő 30 naptári napról 25 munkanapra módosult, ami azonban - figyelembe véve a szombatokat, a vasárnapokat, az ünnep- és munkaszüneti napokat - valójában nem jelenti az ügyintézés lerövidülését. Jogi személyiség nélküli társaságok esetén a cégbíróság továbbra is legfeljebb 45 napos hiánypótlási határidőt biztosíthat. Ezzel a hozzáférhető adatok a korábbinál frissebb képet tükröznek majd.

Kurtítja viszont a jogi személyiségű vállalkozások "szalonképessé" tételének idejét, hogy a cégbíróságnak cégbejegyzéskor - ha nem kapja meg a kérelmezőtől a szükséges adatokat - a korábbi 45 nap helyett 20 munkanapon (változásbejegyzés esetén viszont továbbra is 35 napon) belül kell postáznia a hiánypótlásra felhívó végzését. A felhívásra a megszokottnál gyorsabban kell reagálniuk a társaságoknak is: cégbejegyzésnél 60 nap helyett ezentúl 30, változásbejegyzéskor pedig 60 helyett 45 munkanapjuk lesz a hiánypótlásra.

A határidők lerövidítése a hitelezők és az üzleti partnerek védelmét szolgálja - hangsúlyozta a HVG-nek Gál Judit, a Cégbírák és Gazdasági Bírák Országos Egyesületének elnöke. Ugyanez a célja annak a változásnak is, amely szerint januártól a cégjegyzékben azt is szerepeltetni kell, ha a céggel szemben büntetőjogi intézkedést alkalmaznak, például nyomozati vagy végrehajtási eljárást indítottak ellene, illetve ha a társaság valamelyik tagja üzletrészének zár alá vételét kezdeményezték. Jelenleg ezek az információk csak a cégbírósági aktákból bogarászhatók ki, ezentúl viszont - más adatokhoz (például székhely, telephely, jegyzett tőke, vezető tisztségviselők felsorolása) hasonlóan - a cégnyilvántartás részei lesznek, és elektronikusan is hozzáférhetővé válnak. A hitelezők szempontjából az sem közömbös, hogy a cégadatoknak ezentúl nemcsak a bírósági, hanem a közigazgatási (például adó- vagy más köztehertartozás miatti) végrehajtás tényét is tartalmazniuk kell.

A korábbinál ritkábban ugyan, de még mindig előfordul, hogy a cégadatok hiányosak, és akadnak, akik rendre megfeledkeznek az éves számviteli beszámoló megküldéséről. Emiatt a társaság szállítói, hitelezői a nyilvános cégiratokból nem kapnak valós képet a vállalkozásról, illetve sokszor csak akkor, amikor már csődbe megy a cég. Ettől az évtől már húsba vágó következményei vannak az adatszolgáltatás elmulasztásának, és a módosítás a korábbinál határozottabb fellépésre ad lehetőséget a cégbíróságoknak is. Eddig 50- 500 ezer forint közötti bírsággal voltak büntethetők a társaságok, ha a cégjegyzék nem tartalmazta a rájuk előírt adatokat, illetve azok nem feleltek meg a valóságnak. A szankció mértéke a cégtörvény 1998. június 16-ai hatálybalépése óta változatlan volt, januártól azonban a kiszabható bírság alsó határa 100 ezer forintra, a felső pedig a korábbi hússzorosára, 10 millió forintra nőtt. Más kérdés, hogy a gyakorlatban inkább fenyegetésként alkalmazták a bírság kilátásba helyezését. A HVG-nek név nélkül nyilatkozó ügyvédek és cégbírák egyike sem tudott praxisából példát mondani arra, hogy valakit vagy valamely társaságot késedelem vagy mulasztás miatt megbüntettek volna, s kérésünkre nem tudott ilyen adatot szolgáltatni az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala sem. Mindenesetre a cégbíróságnak ezentúl nem lesz kötelező végigjárnia a szankciók összes grádicsát (felhívás a törvényesség helyreállítására, pénzbírság, a cég működésének felfüggesztése), hanem ha úgy ítéli meg, hogy a fokozatos intézkedések sem eredményeznék a törvényesség helyreállítását, menten megszűntnek nyilváníthatja a társaságot.

Mostantól arra is lehetőség nyílik, hogy a cégbíróság a pénzbírságot ne a vállalat, hanem a társaság vezető tisztségviselője kontójára szabja ki, ha annak magatartása adott okot a törvényességi felügyeleti eljárásra. Az is előfordul, hogy a társaságok vezetői nem - vagy csak tetemes késéssel - jelentik, ha például változás állt be a cég vezető tisztségviselői körében. A bejelentés elmulasztása főleg politikusoknak okozhat kínos perceket - éles vita és sajtóper is kerekedett például a K&H-ügy kapcsán amiatt, meddig is volt Medgyessy Péter exminiszterelnök az Inter-Európa Bank Rt. elnöke -, de összeférhetetlenség esetén mások pozícióját is veszélyeztetheti. Ezentúl a megszűnt jogviszonyú felügyelőbizottsági tag, illetve könyvvizsgáló a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kérhet, s ennek során kérelmezheti nevének törlését a cégjegyzékből, ha egyidejűleg igazolja, hogy a cég vezetőjétől már ezt megelőzően írásban kérte ugyanezt, ám az kérelmének 60 napon belül nem tett eleget.

Jogalkotási ritkaságnak számít a cégtörvény mostani módosítása, a változtatásokat ugyanis kivételesen az összes parlamenti párt támogatta. Sőt a jogszabály részletes vitájában egyedül Vidoven Árpád fideszes képviselő érzett késztetést hozzászólásra, ő viszont egymás után háromszor is. Nem mintha elégedetlen lett volna a javaslatokkal, de - mint a HVG-nek elmondta - a képviselők közül egyedül ő nyújtott be további pontosító indítványokat, melyek közül némelyiket a kormány, illetve némi kiegészítéssel az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága is támogatta. Vidoven szerette volna elérni - sikertelenül -, hogy a cégjegyzékből az is kitűnjön, kiszabtak-e pénzbírságot egy esetleges büntetőeljárás befejeztével a társaság ellen. Jogi személlyel szemben egyébként - egy 2001-ben elfogadott törvény alapján - az EU-csatlakozás óta lehet büntetőeljárást alkalmazni, akkor, ha a bűncselekményt (például piramisjátékot, tiltott betétgyűjtést) a jogi személy javára, vagyoni előnyszerzés érdekében a társaság ügyvezetője, vezető tisztségviselője követte el.

Januártól elektronikus úton is letétbe helyezhető a számviteli beszámoló, s ezt a cégbírósági nyilvántartás - a cégadatokkal azonosan - természetesen ugyanilyen módon tartalmazza. 2005 szeptemberétől pedig a cég- és változásbejegyzési kérelmek is benyújthatók - s a cégadatok is megismerhetők - elektronikus úton. Arról még előterjesztés sincs, hogy az elektronikus ügyintézésért kevesebb illetéket kelljen fizetni, mint a hagyományosért, az viszont már eldőlt, hogy a fizetésre is mód lesz elektronikusan, ugyancsak szeptembertől.

Ettől az időponttól a cégadatok a magyar mellett az EU bármely hivatalos nyelvén készült hiteles fordításban is beadhatók, s azokat a cégbíróságok a választott nyelven is nyilvántartják. Ugyancsak uniós követelmény, hogy 2007. január 1-jétől az rt-k és a kft-k esetében ne csak a friss adatok legyenek lekérdezhetők elektronikusan, hanem legalább tíz évre visszamenően a korábbiak is. Az ésszerűséget és a költségtakarékosságot szem előtt tartva ennek az előírásnak - a jogszabály decemberi kiegészítése szerint - úgy kell megfelelniük a cégbíróságoknak, hogy nem kell feldolgozniuk az azóta felgyülemlett összes aktát, hanem csak a konkrét kérelmeknek kell eleget tenniük 15 napon belül.

MOLNÁR PATRÍCIA