A Pécsi Tudományegyetem csütörtökön közleményben tájékoztatta az MTI-t a kutatásról amelynek keretében 147, főként magyar tulajdonú kis- és középvállalkozást kérdeztek meg kamarák közreműködésével.
   
"A válaszokból egyértelműen kitűnik, hogy a cégek kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak az emberi erőforrásnak" - hangsúlyozta Poór József, a kutatást irányító egyetemi tanár. Rámutatott: az elmúlt évek legfontosabb versenyelőnyének a cégvezetők 64 százaléka a személyzet minőségét, tudását jelölte meg, a munkaerő minőségi kívánalmát még a napi működés fedezetéül szolgáló pénzügyi források menedzselésénél, megteremtésénél is fontosabbnak tartották.
   
A kutatók a válság szervezeti hatásaival kapcsolatban megállapították: az elhúzódó válság a válaszadók többségénél nem eredményezett szervezeti zsugorodást, 12 százalékuk a megváltozott körülmények ellenére is tudott növekedni. Marjai Boglárka kutató ugyanakkor rámutatott, hogy 44 százalékuknál a válság hatására csökkenteni kellett a foglalkoztatottak létszámát.
   
"A minőségi és mennyiségi megújulást viszont nagyban gátolhatja az a tény, hogy a válaszadók pesszimisták az árbevétellel kapcsolatos várakozásaikban. A cégek mindössze 6 százalékának várakozása tekinthető egyértelműen optimistának, kétharmaduk stagnálást vagy zsugorodást prognosztizál az ez évi bevételeiben" - írták. Megjegyezték: nekik vélhetően további intézkedéseket kellett, vagy kell foganatosítaniuk, hogy a cégműködés kockázatait kezelni tudják.
   
A felmérés eredményei szerint a válság hatásait csökkentő intézkedésekkel kapcsolatban a cégek első helyen a mindennapi működés költséghatékonyságának javítását és az új piacok feltárását jelölték meg. "A válság kihívásaira természetszerűleg a leggyorsabban adható válasz a költségek lefaragása lehet akár fájdalmas lépésekkel is" - olvasható a sajtóanyagban.
   
A válaszadók által a másik, hasonlóképpen fontosnak értékelt tényező a piaci kapcsolatok szélesítése volt, amely már hosszabb távú, stratégiai tervezést is igénylő folyamatok eredőjeként valósítható csak meg. A fontossági sorrendben következő elemek: a szervezeti hatékonyság növelése, az új termékek bevezetése és a stratégia átdolgozása.
   
A cégvezetők a legkevésbé a létszámcsökkentést, a képzés és tréningek csökkentését és a rugalmas foglalkoztatást tekintették válságkezelő, válságjavító intézkedéseknek. "A legújabb kutatási eredményeink is megerősítik abbéli meggyőződésünket, hogy a válságperiódusból való kiemelkedésnek sincs más útja, mint az emberi erőforrások komplex jellegű fejlesztése. Szervezeti formától, mérettől, tulajdonosi szerkezettől függetlenül, a képességek és azok fejlesztése nélkül nincs felfelé vezető út a növekedésben" - összegezték véleményüket a kutatók. Megjegyezték: a jó és folyamatos fejlődésre képes munkaerő már nem lehet a multinacionális vállalatok privilégiuma, a hazai vállalakozások - köztük a kis- és középvállalkozások -  jelenlegi és jövőbeli sikereinek ugyanez a titka.