2010. augusztus. 17. 10:15 Utolsó frissítés: 2010. augusztus. 17. 09:57 Hírek

Mi a teendő a külföldről örökölt pénzzel, s mikor illetékmentes?

Amerikai rokontól örökölt pénz után mennyi illetéket kell fizetni? A haszonélvezeti jog értékét le kell-e vonni egy ingatlan értékéből az illeték megállapításakor? Olvasóink kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.

Az apósom örökölt az édesanyja testvérétől - aki az USA-ban élt és most halt meg -  több ezer dollárt. Kell-e neki illetéket fizetnie, és ha igen akkor mennyit? Az USA-ban folyik a hagyatéki eljárás. Amennyiben a lányának (a feleségemnek) ajándékozna az örökölt összegből valamennyit, akkor ezt megkaphatjuk illetékmentesen? Mi a módja az ajándékozásnak?

Apósának Magyarországon a külföldön élt rokona utáni örökléskor abban az esetben kell fizetnie illetéket, ha az Egyesült Államokban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem fizetett. Ha külföldön az öröklésre tekintettel történt illeték- vagy adófizetés, akkor ennek bizonyítása az apósát terheli az illetékekről szóló törvény alapján.

Ha nem fizetett, akkor az örökölt készpénz után Magyarországon kell öröklési illetéket fizetnie, mert ez ingó hagyatéknak minősül. Az öröklési illeték mértéke 18 millió forintig 21 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30 százalék, 35 millió forint feletti rész után pedig 40 százalék.

Amennyiben apósa takarékbetét formájában örökölte a pénzt, akkor az örökölt takarékbetét után öröklési illetékmentesség illeti vagyis nem kell illetéket fizetni. Ugyanez a helyzet, ha lakossági bankszámlán elhelyezett pénzösszegről van szó.

Illetékmentesen akkor szerezheti meg felesége az édesapjától a pénzt, ha takarékbetét formájában kapja azt ajándékba vagy lakossági bankszámlájáról utalja apósa a lányának a bankszámlájára.

További kérdés-válaszokért kattintson ide!

hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.