Társas vállalkozás: tévhitek, bírságok, törvények
Néhány hónapja egy adózási folyóiratban megjelent bírósági eset bizonyítja, hogy nem egységes a gyakorlat abban, hogy ki minősül társas vállalkozónak. Ráadásul 2011-től a garantált bérminimum szerint kell egyes esetekben a járulékokat fizetni.
Bár tevékenységre jellemző kereset (tjk) alkalmazásával végleg szakított a kormány, továbbra se sikerül elérni, hogy a társaság működésében személyesen és ténylegesen közreműködő tag fogalmát és a társadalombiztosítási (tb) vonatkozásait a hivatal helyesen kezelje. A tévhiteivel a hivatal nemcsak az érintetteket zavarja össze, de a bíróságok körében is megbontja az egységes gyakorlatot.
A jogviszonyokat alapvető jogszabályok határozzák meg, mint például a Munka törvénykönyve (Munka tvk.), vagy a Polgári törvénykönyv (Ptk.) és a Gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.). Az így létrejövő jogviszonyokkal kapcsolatban tartalmaz a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra vonatkozó megállapításokat a Társadalombiztosításról szóló törvény (Tbj), amely e szolgáltatások fedezetéről is rendelkezik. A téves megközelítés legfőbb oka, hogy az adóhatóság önállóan, ez utóbbi törvényből vezetik le a tb kötelezettségeket, nem veszi figyelembe, hogy a tagi közreműködésnek egyéb törvényi kellékei is szükségesek ehhez.
A cikk folytatását olvassa el itt!