“Várd csak ki”, “közbejött valami”, “más a hibás”, “jobb félni, mint megijedni” – Kathryn Schulz újságíró azokat a gyakori védekezési lehetőségeket gyűjtötte össze, amelyeket akkor használunk, ha be kellene vallani tévedésünket.
Az egyik ilyen módszer az “időkeret” védekezés, amelynek használata során látszólag elismerjük tévedésünket, de csak annyiban, hogy gondolkodásunk előrébb jár a világnál. Jellemzően sokat hallani politikai elemzők, részvénypiac-figyelők szájából - idézi az Urbanlegends.hu blog Kathry Schulz Tévedhetsz című könyvét.
“Váratlan esemény” védekezés során azt állítjuk: majdnem igazunk lett, de egy bizarr esemény keresztbe tett, és ez váratlanul tévedéshez vezetett. Schulz szerint a legkártékonyabb mind közül a “jobb félni, mint megijedni” védekezés, amely során tévedésünket megfelelő hibának állítjuk be: vagyis azzal érvelünk, hogy jobb farkast kiáltani és tévedni, mint hallgatni és vacsorává válni.
A szerző nem kételkedik abban, hogy olykor tényleg mások vezetnek meg minket, vagy hogy a váratlan események ne lehetnének hatással várakozásainkra. A gond szerinte az, hogy amikor épphogy sikerül valami, sosem használjuk a fenti módszereket. Nem szívesen mondjuk például, hogy “igazam volt, de csak egy kicsin múlott”, és a “tévedtem, de” típusú stratégiákat az ellenfeleinktől sem fogadjuk el.
A szerző azt tanácsolja: ne féljünk egyedül maradni tévedésünkkel, és ne távolítsuk el magunktól mindig egy “de”-vel. Próbáljuk néha egész egyszerűen bevallani: tévedtünk. “De” nélkül, ponttal a mondat végén.
A teljes bejegyzést elolvashatja itt. Ha pedig ennél is részletesebben érdekli a téma, rendelje meg Kathryn Schulz könyvét.