Ombudsman: gondok és visszásságok vannak a közfoglalkoztatásban

Az ombudsman jelentésében az áll, hogy a biztos csaknem kilenc hónapon át tartó vizsgálatsorozata a közfoglalkoztatottak alapjogait és a jogbiztonság követelményét sértő elemeket tárt fel.

Az ombudsman a Munka Méltósága projekt keretében vizsgálta a közfoglalkoztatásba bekerüléssel, az onnan kikerüléssel, a programok működésével, az adatkezeléssel és adminisztrációval, a programok ellenőrzésével és szakmai irányításával kapcsolatos alapvető alkotmányossági kérdéseket, valamint a közfoglalkoztatási bérezéssel, illetve a munkajogi garanciák hiányával kapcsolatos alapjogi problémákat.

A most közzétett jelentésében Szabó Máté arra hívta fel a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatottak halmozottan kiszolgáltatott helyzetben vannak, mivel esetükben egyszerre jelenik meg a munkáltatók és a hatóság önkényes jogalkalmazásának lehetősége, amit további adminisztrációs jellegű problémák is súlyosbíthatnak. Rámutatott, hogy a kiszolgáltatottság több szinten jelentkezik: kiszolgáltatott az, aki közfoglalkoztatottként dolgozik, de az is, aki nem tud bekerülni közéjük.

"A közfoglalkoztatás nem öncél, hanem a foglalkoztatáspolitika egyik eszköze, amely megfelelő képzések nyújtásával elősegítheti, hogy a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók visszatérhessenek az elsődleges munkaerő-piacra" - szögezte le.

Szabó Máté szerint lényeges, hogy a közfoglalkoztatottak számára a szabályozásban és a mindennapi gyakorlatban is rendelkezésre álljanak az egyenlő jogaikat védő garanciák. A jelentés kiemeli, hogy a közfoglalkoztatásban nem a hagyományos munkavállalói jogokat védő szabályok lebontása, hanem éppen ellenkezőleg, további garanciák beépítése az alkotmányosan elvárt.

A vizsgálat a közfoglalkoztatásba bekerüléssel kapcsolatban arra a megállapításra jutott, hogy a rossz szociális helyzetben lévő álláskeresők szempontjai nehezen érvényesülnek. A közfoglalkoztatók eredendő erőfölénye, a pontos eljárási rend hiánya miatti kiszámíthatatlanság sérti a jogbiztonságot, akadályozza az esélyegyenlőség előmozdítását.

A biztos a szociális segélyezés "tiszta udvar, rendes ház" szabályával, azaz a lakókörnyezet ellenőrzésével összefüggésben üdvözölte az emberi erőforrások miniszterének válaszát. Mint írták, Balog Zoltán tárcavezető jelezte, egyetért azzal az ombudsmani megállapítással, hogy a lakókörnyezet ellenőrzése nem terjedhet ki a magánlakás belső rendjének ellenőrzésére.

Szabó Máté szerint ugyanakkor a szociális törvény módosításával kell egyértelművé tenni, hogy lakás vagy ház belsejét érintően nincs helye ellenőrzésnek.