A 2011. december 31-ig működött korengedményes nyugdíj az államnak nem került pénzébe, mivel a nyugdíj összegét a munkáltató előre, egy összegben megfizette a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak, amely havi rendszerességgel fizette azt a volt munkavállalónak - mondta Kiss Béla, a szakszervezet ügyvivője.

A munkáltató által fizetendő nyugdíj attól függött, hogy az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt mennyi idővel vették igénybe a korengedményes konstrukciót - tette hozzá az ügyvivő.

Kiss Béla kiemelte, az MSZOSZ tárgyalásokat kezdeményez a témában, és el tud fogadni egy intézményi keretet, ahol a nyugdíjrendszer helyett a foglalkoztatás rendszerében, a nyugdíjkassza helyett például a foglalkoztatási alap kezelésében megvalósítva - ezáltal ténylegesen is a foglalkoztatáspolitika eszközeként alkalmazva - működtetnénk tovább a korengedményt.

A munkavállalói oldalon konszenzus van abban, hogy ez az új elképzelés, amely egy új intézményi környezetbe helyezné a korengedmény lehetőségét, egyúttal megoldaná a kormányzati szakértők azon problémáját is, hogy a korengedmény, mint "nyugdíj" rontja a nyugdíjstatisztikákat, lefelé húzza a korcentrumot, és ellentétes a kormányzat profiltisztítási politikájával - jelezte az ügyvivő.

Az MSZOSZ azt javasolja, hogy a korábbi három helyett öt évvel az irányadó nyugdíjkorhatár elérése előtt is meg lehessen állapodni a munkáltatóval a korengedményben.

Kiss szerint a jogosultaknak két megoldás közül lehetne választani az MSZOSZ javaslata szerint. Az egyik a rendelkezési állományba helyezés lenne. Ez azt jelenti, hogy megmarad a határozatlan idejű munkaszerződés, a munkavállalót pedig passziválnák, de a gazdasági helyzet változása, a verseny okozta kényszer, vagy egyéb rendkívüli ok miatt időszakosan újra aktív állományba helyezhetné a munkáltató. A passzív időszakban az ellátás havi összegének alapja a bruttó átlagkereset 70 százaléka lenne.

Másik lehetőségként a foglalkoztatói állományba helyezést javasolja a szakszervezet; ez esetben megszűnne a munkaszerződés, az ellátás havi összegének alapja pedig szintén a bruttó átlagkereset 70 százaléka lenne - mondta az ügyvivő.  Elmondta, hogy a bányásznyugdíjjal együtt 2011-ben 15000 ember kapott korengedményes nyugdíjat.

Kiss Béla szólt arról is, hogy az MSZOSZ a korkedvezményes nyugdíj továbbvitelében is partner, főképp mert ennek pénzügyi fedezete is adott. Korkedvezményes nyugdíjat az kaphat, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, vagy az egészségre az általánosnál nagyobb veszélyt rejtő munkát végez.

Az ügyvivő hangsúlyozta, hogy a korkedvezmény továbbviteléről december 31-ig kell dönteniük az illetékeseknek. Elmondta, hogy idén a munkaadók 13 százalékos többletjárulékot fizetnek a korkedvezményes nyugdíjra jogosult munkakörökben dolgozó munkavállalók után, de a jogszerzési lehetőség 2012 végén megszűnik.

Az MSZOSZ szerint a jogosultság szerzett jog az eddigi, korkedvezményre jogosító munkaköröket - például bányász - illetően, és az érdekképviselet partner abban, hogy bizonyos átalakítások után továbbvigyék a korkedvezményt - jelezte Kiss Béla. Hozzáfűzte, hogy évente átlagosan 40 ezer munkavállaló részesül korkedvezményes nyugdíjazásban; ennek pénzügyi fedezete a jövőben is biztosítható.

Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsának múlt héten elfogadott, a korkedvezmény átalakítására vonatkozó állásfoglalása szerint biztosítani kell, hogy a munkáltatói kockázatértékelés egységes elvek és szabályok alapján történjen, emellett egy munkáltatótól független szakmai kontrollra is szükség van - mondta Kiss Béla.

Szerinte az új rendszer tehát nem munkakör alapú lenne, hanem a kockázatok meghatározásán alapulna, és a munkahelyi ártalmak felszámolására ösztönözné a munkaadókat.