Az idei ponthatárokat egészen másként kell értékelni, mint a korábbi években Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora szerint.
„Hiába szeretett volna valaki egy adott intézményben tanulni, ha az általa választott szakon nem indulhatott államilag finanszírozott képzés és nem tudja megfizetni a költségtérítést, így már be sem adta jelentkezését. A felvételiző így jó eredménye ellenére sem tud tanulni az adott intézményben” – nyilatkozta a BKF rektora, Vass László.
A rektor szerint nagy kockázatot jelent a túlságosan alacsonyan megállapított költségtérítési összeg, ami a jövőben akár a képzés fenntarthatóságát is veszélyeztetheti.
Torz ponthatárok
Az állami helyekért folytatott küzdelem erősen megemelte a ponthatárokat azokon a szakokon, ahol viszonylag kevés államilag finanszírozott férőhely volt, és sokszoros túljelentkezés. A költségtérítéses ponthatárokat nézve most nem látható a felvételizők között folyó valódi verseny. „A szabályoknak megfelelően az első körben kialakított ponthatárok lesznek a pótfelvételi körben is a belépési pontszámok. Az általában választott 240-es ponthatár tehát nem a jelentkezők „minőségét” tükrözi, hanem azt, hogy az intézmények igyekeznek megnyitni a kapukat a pótfelvételizők előtt” – hangsúlyozza a rektor. A legalsó ponthatár száma helyett sokkal többet mondana a felvételizők középiskolai felkészültségéről a felvettek átlag-pontszáma, és a pontszámaik eloszlása, de ez még mindig nem arról szól, hogy milyen a szakmai beválásuk felsőfokú tanulmányaik során, vagy a végzésük után a rektor szerint.
Felemás siker
Vass László úgy véli, a kormány azon szándéka, hogy műszaki és természettudományi területre terelje a hallgatókat, a felvettek számát tekintve sikeres. Akik ezekre a szakokra jelentkeztek sok esetben alacsony pontszámokkal tudtak bejutni az államilag finanszírozott helyekre. Jó lenne, ha sikeresen és jó színvonalon tudnák majd teljesíteni a képzési követelményeket – összegzett a rektor.
