Leépítéseket is hozhat az új Mt.
A júliustól hatályba lépett új Munka Törvénykönyve (Mt.) egyik célja a kormány szerint, hogy rugalmasabb legyen a munkaerőpiac. Ez pedig a munkáltatók oldaláról nézve könnyítést, alacsonyabb adminisztratív- és akár bérköltséget is jelenthetne. A Policy Agenda a magyar kis- és középvállalkozások cégvezetőit megkérdezte az új Mt.-ről és a foglalkoztatottak számának várható változásáról.
Évtizedek óta szakmai konszenzus van abban, hogy stabil hazai kkv szektor nélkül nem lehet olyan gazdaságot építeni, amely képes a nemzetközi környezet nehézségeitől némileg függetlenül fejlődni. Ebből a szempont kulcskérdés a gazdaságpolitikában, hogy mennyire tudja az állam támogatni működésüket, könnyíteni adminisztratív helyzetükön.
Az Európai Unió által alkalmazott besorolási rendszer szerint kis-és középvállalkozásnak azok a 10 és 250 fő foglalkoztató cégek minősülnek, ahol a nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy a mérleg főösszeg a 43 millió eurót. A definíció szerint Magyarországon tehát a kis- és középvállalkozási kör mintegy 31 ezer céget jelent jelenleg, amely a magyar foglalkoztatotti létszámnak 36,1 százalékának ad munkát és a magyar GDP 36,5 százalékát állítja elő.
Ezen arányokat figyelembe véve nemzetgazdaságunknak tehát kulcskérdést jelent, hogy a kkv szektor számára a foglalkoztatási szabályok milyen mozgásteret biztosítanak. Ebben a tekintetben a leglényegesebb jogszabály a Munka Törvénykönyve lehet, amellyel kapcsolatban az új szabályok (az 1992-ben elfogadott és azóta többször módosított törvényt tavaly év végén teljesen átírta az Országgyűlés) most júliustól léptek hatályba.
