Egységes szabályozást kér a fogvatartottak foglakoztatására a közigazgatási és igazságügyi minisztertől Szabó Máté ombudsman – közölte nemrég az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) Sajtóirodájának vezetőjéhez, Szalai Tímeához fordult a hvg.hu a észrevétellel kapcsolatban, szerintük azonban a szempontrendszer teljesen világos.
Az elítéltek foglalkoztatását a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet szabályozza, ez részletezi a fogvatartottak munkavégzési kötelezettségét és jogát, meghatározza, hogy fokozatonként (fegyház, börtön, fogház) hol és milyen feltételek mellett dolgozhatnak, és azt is, hogy a dolgozó elítéltek kötelesek tartásukhoz hozzájárulni.
Szalai Tímea tájékoztatása szerint a büntetés-végrehajtási intézetek jelenlegi fogvatartotti létszáma meghaladja a 17 300 főt, ebből mintegy 12 000 a jogerősen elítéltek száma, közülük is vannak olyanok, akik életkori, egészségügyi vagy biztonsági szempontból nem dolgoznak. A maradék részbe azok tartoznak többek között, akik előzetes letartóztatásukat töltik, és kiszámíthatatlan, hogy meddig maradnak a bv. intézetben.
Az elítéltek kötelező foglalkoztatása 2012. január elsején lépett életbe. A fogvatartott büntetési fokozatától, a bv. intézetben tanúsított magatartásától és a biztonsági csoporttól függ, hogy milyen munkahelyen, ellenőrzéssel, felügyelettel vagy őrzéssel dolgozhat, esetleg elhagyhatja a börtönt intézeten kívüli munkavégzés céljából. Külsős helyszíneken viszont csak az enyhébb súlyú bűncselekményt elkövetett, jó magaviseletű rabok dolgozhatnak, megfelelő biztosítás mellett.
Szabó Máté ombudsman kifogásolta azt is, hogy „nincs olyan világos szempontrendszer sem, amely meghatározná a fogvatartottak munkájának ellenértékét”. Szalai Tímea erre azt közölte, hogy erre is van törvényi szabályozás, amit betartanak, a munkadíj mértéke az előző évre megállapított minimálbér egyharmada, vagyis 2012-ben 26 000 forintot kapnak a dolgozó rabok havonta.
„Az alacsony munkadíj megkérdőjelezi a foglalkoztatás egyik legfontosabb célját, a társadalmi visszailleszkedés elősegítését” – vélte az ombudsman közleményében.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2011-es összesítésében szereplő, háztartások fogyasztási kiadásaira vonatkozó adatokat összevetettük azzal, mi az, amire az elítéltnek költenie kell a bv. intézetekben. Az egy főre jutó fogyasztási kiadás a KSH adatai szerint így alakult 2011-ben (Ft/hó):
Megkérdeztük Szalai Tímeát, hogy ehhez képest a dolgozó elítéltek mit kapnak meg térítésmentesen, és mire kell költeniük a havi munkadíjukból. Az osztályvezető tájékoztatása szerint egy fogvatartott egynapi költsége 2230 Ft, az ehhez való kötelező hozzájárulást a dolgozóktól levonják, naponta 300 Ft-ot. Ezen felül a munkát végző elítéltektől levonnak egy úgynevezett tartalékot, amely a szabadulás után segíti a fogvatartottakat. Azt is szabályozza a törvény, hogy az elítéltek a munkadíjuk hány százalékát költhetik el például a börtönboltokban. Ezek fokozatonként eltérőek, így a fegyházban 80, a börtönben 85, a fogházban lévők pedig a munkadíjuk 90 százalékát költhetik el.
Mivel az említett börtönboltokat nem a BVOP működteti, így nincs pontos statisztikájuk arról, mik a „slágertermékek” a rabok között, de Szalai Tímea elmondta, leginkább élvezeti cikkekre költenek, például gyümölcsre, édességre, kávéra, cigarettára, apróbb ajándékokra a látogatásra érkező gyerekeknek.
A fogvatartottak részére az intézetek – a megfelelő élelmezési normák alapján – napi háromszori étkezést biztosítanak. A vegetáriánus étkezésért sem kell fizetni, orvosi javallatra és állandó ellenőrzés mellett pedig az ételallergiások is külön díj nélkül megfelelő táplálékhoz juthatnak, de ugyanígy akár a vallási előírásoknak megfelelő ételeket is lehetne kérni, szintén térítésmentesen.
Ingyen kap továbbá az elítélt évszaknak megfelelő formaruhát és lábbelit, munkavégzéshez munkaruhát, védőruhát és védőfelszerelést. A saját ruházat mosásához és karbantartásához szükséges feltételeket – az elítélt költségére – az intézet biztosíthatja.
Az intézeteknek továbbá az elítéltek számára biztosítani kell a tisztálkodáshoz szükséges feltételeket és az alapvető tisztálkodási cikkeket (szappan, fogkefe, fogkrém, fogmosó pohár, fésű, WC-papír, nők részére egészségügyi vatta, tampon, egészségügyi betét, borotválkozási felszerelés, sampon). Az elítéltek a hajvágásra és hajápolásra havonta legalább egy alkalommal - szintén térítésmentesen - fodrászt vehetnek igénybe. A megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet, fűtést és világítást is az intézet biztosítja. Az elítéltek orvosi ellátásban is részesülnek, és a gyógyszereket csak azoknak kell kifizetniük, akiknek van jövedelme.
Az alapvető jogok biztosa vizsgálatában azt a következtetést vonta le, hogy az elítéltek egy része kényszerrel és büntetőjogi jelleggel dolgozik. Megkérdeztük Szalai Tímeát, a januárban hatályba lépett módosítás óta érkeztek-e ezzel kapcsolatban panaszok, és ha igen, milyen nagyságrendben, és milyen megállapításra jutottak az esetek kivizsgálása során. Az osztályvezető azt a választ adta, hogy egy bejelentés sem érkezett ezzel kapcsolatban, nem kényszerítik az elítélteket a munkára. Sőt elmondása szerint a fogvatartottak kifejezetten szeretnek dolgozni.
A börtöncégektől rendelhető termékek, tevékenységek köre egyébként igen széles: munkaruházat, alsó- és felsőruházat, lábbelik, fűrészáru, egészségügyi papírok, nyomdai tevékenység, fémszerkezetek, épületelemek, iroda- és konyhabútorok, hulladékgazdálkodás, textiltisztítás.
Olvasson további munkaerő-piaci híreket a Jobline.hu oldalán!
