Az MSZP szerint a kormány húszéves konszenzust felrúgva nem a gyerekek érdekeit helyezi az oktatáspolitika középpontjába és fiatalok tömegeit zárja el a felemelkedés lehetőségétől. A szocialisták úgy látják, a pedagógus-életpályamodell és az iskolák államosításának forrásai is hiányoznak, a felsőoktatásban tanulók száma pedig nagy mértékben csökkenni fog.
Hiller István a pártja által szervezett pénteki sajtóbeszélgetésen a tankötelezettség korhatárának leszállításáról szólva úgy fogalmazott, ez ördögtől való, és "pokolra is fog jutni", aki megcsinálta. "Azért jut pokolra, mert évente több mint tízezer magyar fiatalt a legszegényebbek közül kitesz a szó minden értelmében az utcára (...), azt üzenve nekik: nem foglalkozom veletek, szegények vagytok, túlkorosak vagytok, gond van veletek" - jelentette ki, megjegyezve, a következő kormánynak vissza kell állítania a 18 éves korig tartó tankötelezettséget.
A volt oktatási miniszter szerint a kormány oktatáspolitikájával szemben csak az MSZP kínál alternatívát, de nem csupán a szocialisták szemlélete áll szemben a kabinetével, azt ugyanis fideszes szakpolitikusok, polgármesterek is bírálják. Ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt húsz év oktatáspolitikája folytonos volt: a kormányok egyetértettek abban, hogy elsősorban a gyermekek érdekeinek kell érvényesülniük, a második Orbán-kormány viszont szakított ezzel a felfogással.
Kitért arra is, hogy mind a pedagógus-életpályamodell, mind az iskolák államosításának forrásai hiányoznak, s a kormány nem tisztázza, miből finanszírozná őket. Az életpályamodellről azt mondta: megvalósítása nagyjából háromszázmilliárd forintba kerül, nem véletlen, hogy a Széll Kálmán-terv új változata már bevezetésének elhalasztását is felveti. Hozzátette: ha a kormány tanárok tömeges elbocsátásával akar pénzt megtakarítani a pályán maradók bérének emelésére, azt világossá kellene tennie.
A felsőoktatásról szólva Hiller István elmondta: világos, hogy a kormány a következő években tovább csökkenti az állami finanszírozású helyek számát. Ugyanakkor mivel sokan nem tudják kifizetni a tandíjat, a felsőoktatásban tanulók száma öt év alatt a jelenlegi 370 ezerről 250 ezer alá csökkenhet - vélte.
Kunhalmi Ágnes, a szocialisták elnökségi tagja arról beszélt: az oktatás az elmúlt két évben hozott törvények miatt botrányágazattá vált, a legnagyobb gond pedig, hogy a kormány sorozatosan rossz válaszokat ad a problémákra. Példaként hozta, hogy a magyar oktatási rendszernek nem a 18 évig tartó tankötelezettség vagy a Nemzeti alaptanterv (NAT) volt a baja, sőt szerinte az oktatásügy az elmúlt kormányzati ciklusokban jó irányba indult. A rendszer legnagyobb hiányossága, hogy nem ad megfelelő esélyt a nehéz sorsú családokból jövő gyermekeknek a felemelkedésre, ezen pedig az Orbán-kormány által hozott változások még rontanak is - hangsúlyozta.
Az MSZP-s politikus szerint az új NAT csak fokozni fogja azt, hogy a gyerekek nem szeretnek iskolába járni, mert tananyagcentrikus, megtanulhatatlanul sok ismeretet ír elő, nem ad időt az elmélyülésre, a képességek fejlesztésére, így a pedagógusok nem tudnak majd alkalmazkodni a gyermekek eltérő igényeihez, felkészültségéhez.
