Czomba Sándor az ülés után elmondta: kezdeményezte, hogy az úgynevezett általános csoportmentességi rendelet módosításával a fiatalokat mint hátrányos helyzetű önálló célcsoportot nevesítsék, és ezáltal kiemelten támogathatóvá váljanak.

Az ülésen azt is jelezte, hogy a magyar kormány több eszközzel külön segíti a fiatalok munkába állását, köztük az uniós források felhasználásának gyorsításával és a fiatalok uniós programokba bevonásával is. Kidolgozás alatt áll a fiatalok vállalkozóvá válását elősegítő program, illetve terveznek egy gyakornoki foglalkoztatási támogatást nyújtó programot is.

A magyar államtitkár felhívta a figyelmet a többi hátrányos helyzetű álláskereső problémáira is. Úgy vélekedett, hogy ezek megoldásának érdekében "be kell vetni minden aktív munkaerő-piaci politikai eszközt". Bevált gyakorlatként említette a megváltozott munkaképességűek esetében bevezetett magyar rehabilitációs kártyát, illetve a Start Bónusz kártyát, amelyet a legalább három hónapja regisztrált álláskeresők tudnak igénybe venni. Czomba hangoztatta, hogy a fiatalok segítésre érdekében nemzeti és uniós szinten is megkülönböztetett erőfeszítésekre van szükség.

Foglalkoztak a miniszterek a legkiszolgáltatottabb helyzetűek segítésével, valamint a foglalkoztatási és szociális védelem területén szükséges szerkezeti reformokkal is.

Szintén szó esett a találkozón a román és bolgár munkavállalókra még vonatkozó uniós korlátozásokról. Andor László, az Európai Bizottság munkaügyi és foglalkoztatási felelőse sajtótájékoztatóján bejelentette, kilenc régebbi tagállam (Belgium, Németország, Írország, Franciaország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria és Nagy-Britannia) megerősítette, hogy 2013 végéig továbbra is élni kíván az EU-hoz 2007-ben csatlakozott államok esetében a korlátozások fenntartását engedő rendelkezésekkel. Üdvözölte ugyanakkor, hogy Csehország és Olaszország viszont ez év elejétől teljes hozzáférést biztosít a román és bolgár munkavállalóknak, és részleges hozzáférést Németország és Luxemburg is lehetővé tett. Mindez a magyar biztos szerint azt is bizonyítja, hogy a munkavállalók szabad mozgása a fogadó országok számára is előnyökkel jár.

Andor László a találkozón beszámolt arról is, hogy a most összegzett tapasztalatok szerint a 2004-ben csatlakozott közép- és kelet-európai országok munkavállalói esetében a tavalyi teljes piacnyitás nem okozott problémát, ellenkezőleg, segített a munkaerőhiány enyhítésében egyes ágazatokban. A találkozón több kelet-európai ország képviselői hangoztatták, hogy a korlátozások fenntartása nem jelent megoldást a nemzetközi gazdasági válság által súlyosbított nemzeti foglalkoztatási problémákra.

Szóba került az ülésen a holland szélsőjobboldali Szabadságpárt azon internetes honlapja is, amelyet a közép- és kelet-európai munkavállalókkal kapcsolatos panaszok fogadására hoztak létre, és amelynek létesítése éles nemzetközi tiltakozást váltott ki. Román és bolgár részről egyebek között azt erősítették meg, hogy Hollandiának nincs miért aggódnia, hiszen az eddigi külföldi munkavállalási adatok nem támasztják alá az aggodalmakat. Holland részről viszont az MTI értesülései szerint kormányzati szinten is elismerték, hogy az ország szabályozása "nehezen tudja kezelni" a szociális ellátórendszernek a kelet-európai munkavállalókkal összefüggő problémáit.