Adler Judit, a GKI kutatásvezetője szerint az eredeti tervezettel szemben az elfogadott Mt. jobban figyelembe veszi mind a munkavállalók, mind a munkaadók lehetőségeit, és nagyobb teret hagy a megállapodásoknak. Ennek kapcsán úgy vélekedett, a törvény lehetőséget ad a racionális megegyezésekre, de arra is, hogy a munkaadó hátrányos helyzetbe hozza a munkavállalót, így végső soron a gyakorlati alkalmazás során derül majd ki, milyen jogszabály született. Hozzáfűzte: helyben jobb megállapodni, mint olyan központi direktívákat kiadni, amelyek nem lehetnek jók a munka világának minden területére.

Arról a rendelkezésről, mely szerint a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el munkájával összefüggésben, a szakértő úgy vélekedett, ezt meglehetősen nehéz törvénnyel szabályozni. Ennek oka, hogy történelmileg kialakult szokásjog van például a hálapénzre, borravalóra, így szerinte ennek a rendelkezésnek nem lesz jelentős hatása a gyakorlatra.

Kedvezőnek nevezte Adler Judit a védett kor intézményének megtartását, és hogy 3 hónap maradt a próbaidő. A munkavállalói biztosítékról azt mondta: egyelőre hiányoznak a részletszabályok, nem lehet tudni, kire vonatkozik majd. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pénztárosok mellett az ingatlanszakmában dolgozókat is érintheti a szabályozás, például a minimálbért kereső munkavállalóknak pedig gondot jelenthet egyhavi bérnek megfelelő összege letétbe helyezése. Az eltérő minimálbérnél a szakértő szerint határt kell szabni a differenciálás szempontjainak, s kistérségenként lenne célszerű meghatározni a legkisebb kereseteket, ezzel segítve a többszörösen hátrányos helyzetű kistérségek felzárkózását.

Stiller Ákos

Az új törvénykönyv által bevezetett atipikus foglalkoztatási formákról Adler Judit azt mondta: ezekre eddig is volt lehetőség, csak nem éltek vele a munkáltatók, így önmagában attól, hogy az új szabályozásban is szerepel, nem lesz rugalmasabb a munkaerőpiac, inkább a szereplők gondolkodásának kell változnia. A bérpótlék átalakítása kapcsán elmondta: ahol szerves része volt a fizetésnek a pótlék, ha a munkáltató meg akarja tartani a jó színvonalú munkaerőt, a lecsökkent bérpótlékot az alapbérben vissza kell adni.

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint jelenleg sem olyan könnyű a munkavállalók helyzete, nem nehéz elküldeni őket, az új törvénykönyv pedig további rugalmasságot ad ebben a munkáltatóknak. Az atipikus foglalkoztatási formákról ő is úgy vélekedett, hogy ezek alkalmazására eddig is megvolt a lehetőség, ugyanakkor ezek elterjedésével romlik az állásbiztonság az egyébként is kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetben, vagyis a lehetőség nem javítja a munkavállaló helyzetét, mert megkérdőjelezik a stabil, tartós munkaviszonyt. Hozzáfűzte: ezen munkaviszonyok törvényi rögzítése önmagában nem segíti ezek elterjedését.

Hárs Ágnes betarthatatlannak, "gumiszabálynak" tartja azt a passzust, hogy harmadik személytől nem fogadhat el díjazást a munkavállaló, és nem világos, hogy ezt ki, mikor, hogyan fogja ellenőrizni, és hogy mi a cél ezzel. A határozott munkaidősök és a próbaidős munkavállalók száma folyamatosan emelkedik, és az, hogy az azonnali hatályú felmondást esetükben nem kell indokolni, még nehezebb helyzetbe hozza őket, nehezebb lesz "megkapaszkodniuk" a munkahelyen - vélekedett. A munkavállalói biztosíték kapcsán azt mondta: ezzel minden kockázatot a munkavállalókra terhelnek, amely nagyon aszimmetrikus és egyben furcsa is. A legalacsonyabb jövedelműek egy részét is, például a szállításban dolgozókat, pénztárosokat is érintheti ez a rendelkezés - fűzte hozzá.

A kutató szerint a minimálbér területi differenciálása csak az országban lévő különbségeket növeli, tehát nem igazságos, hogy például egy jó szakmunkás vagy betanított munkás Kelet-Magyarországon kevesebbet keressen, mint az ország nyugati részében. A bérpótlékok átalakítása kapcsán elmondta: jobban át kellett volna gondolni és háttérszámításokkal is alátámasztani az intézkedések hatásait, mert így nem számítható ki, hogy okoz-e keresetcsökkenést a munkavállalóknak, és ha igen, mekkorát és hol. Hárs Ágnes szerint is akkor lehet majd látni a hatásokat ha az új törvénykönyv hatályba lép, a jövő július elsejei időpont lehetőséget biztosít a részletek kidolgozására.

Czeglédy Edina, munkajogász, a Noerr és Társai Iroda partnere szerint az új törvénykönyv egyaránt tartalmaz a munkaadók és a munkavállalók számára is kedvező pontokat, néhány intézkedésről pedig szerinte is csak a gyakorlatban derül majd ki, hogyan működik. Utóbbira példaként említette a munkavállalói biztosítékot, és hogy a jövőben nem kötelező a munkaszerződésben a munkavégzés helyét megjelölni. A munkaerőpiac úgy van kialakítva, hogy a munkavállalók többet is "bevállalnak" azért, hogy munkához jussanak, tehát - ha egy munka ezen múlik - olyan feltételeket is elfogadnak, amelyeket egy kiegyenlítettebb munkaerőpiac esetén nem biztos hogy magukra vállalnának - vélekedett a szakértő.