„A főiskola alapképzést, osztatlan képzést, valamint felsőfokú végzettséget nem biztosító képzést folytathat” – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által október közepén készített felsőoktatási törvénytervezet e paragrafusa komoly felhördülést keltett néhány főiskolán.
Hiányzik ugyanis a felsorolásból a mesterképzés lehetősége, azaz a hároméves alapképzés után a jövőben főiskolák nem indít-hatnák el azt a másfél-kétéves oktatást, amely magasabb értékű diplomával jár. (A jelenleg ilyen képzést végző diákokat ez csak annyiban érintené, hogy a kurzust esetleg egy másik intézményben kell befejezniük.)
Az úgynevezett bolognai rendszerű oktatás indulásakor eredetileg csak az egyetemek lettek volna azok, ahol a diákok mesterképzésen tanulhatnak tovább. A főiskoláknak sikerült azonban kilobbizniuk, hogy a felsőoktatási törvény ezt nekik ne tiltsa meg, majd „amit jogszabály nem tilt, azt szabad” alapon egyre többüknél döntöttek úgy, hogy belevágnak a korábbi egyetemi diplomával egyenértékű végzettséget nyújtó mesterképzésbe.
A főiskolák végül részsikert értek el a Magyar Rektori Konferencia és az oktatásügyi kormányzat közötti tárgyalásokon. Az államtitkárság beleegyezett ugyanis abba, hogy egy kiskapu bekerüljön a törvénytervezet szövegébe.
Arról, hogy mi is ez a kiskapu, az e heti HVG-ben olvashatnak.
