A legfrissebb időjárás-előrejelzések szerint úgy fest, idén már nem tér vissza a fullasztó nyár. Az évszakhoz képest hideg idő a klimatizált helyiség okozta megfázásos panaszok helyett más kellemetlenségeket okozhat a dolgozóknak: sokan azzal szembesülnek, hogy jól megérdemelt szabadságuk alatt nem tudnak feltöltődni. De akkor hogyan regenerálódhatnak? Munkapszichológust kérdeztünk.
A szabadságról visszatérő alkalmazottak boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, szinte kirobbannak az energiától és ez munkahelyi teljesítményükön is meglátszik. Legalábbis egy darabig. Jessica de Bloom pszichológus, kutató, a holland Radboud University munkatársa a brit Daily Telegraph-nak elmondta: noha a szabadság jótékony hatása hamar elillan - ahogy az elem is gyorsan lemerül -, még így is jobban jár a munkavállaló, mintha nem menne szabadságra, mert legalább egy időre kiszakad a mókuskerékből és a megszokottól eltérő dolgokkal foglalkozhat.
Amint arról korábban írtunk, július 4-én arról döntött az Országgyűlés, hogy több ponton is változik a Munka törvénykönyve: ez érinti majd a heti munkaidőt, a próbaidőt és a szabadság kiadását is. Az új Munka törvénykönyvének tervezetét nemrég hozta nyilvánosságra a kormány, legkorábban viszont csak az őszi ülésszakban fogadhatja el a parlament. A tervezet szerint a dolgozóknak járó alapszabadság továbbra is 20 nap maradna, viszont csak 26 éves kortól járna plusz egy nap (most 25 éves kortól jár). Jelenleg 28 éves kortól plusz két szabadnap jár, a tervek szerint viszont ez csak 31 éves kortól lenne esedékes. A munkaválalló 36. életévét betöltve plusz négy, 44 éves korától plusz hat, 46 éves korától plusz nyolc, 50 éves korától pedig plusz tíz nappal gazdálkodhatna. Illetve ennek csak egy részével, mert a kormány tervei szerint a dolgozók csak öt nappal rendelkezhetnének szabadon. A többiről a munkaadó döntene, aki kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva vissza is hívhatná dolgozóit a szabadságról. Az viszont valószínűleg nem változik, hogy a munkavállalót évente egyszer egyvégtében 14 nap pihenés illeti meg.
Kell a két hét nyugalom
A Psychologist című szaklapban több tanulmány is megjelent a hosszú szabadság emberi szervezetre és mentális egészségre gyakorolt hatásairól. Az egyik felmérésbe 96, kéthetes munkaszünetről visszatérő holland dolgozót vontak be. A kutatók megállapították, hogy noha mindegyikük felfrissülve tért vissza az irodába, a pihenés hatása már az első héten elmúlt, a második hét végére pedig mindenkinél jelentkezett az általános fáradtság. Amint az egy másik kutatásból kiderült, 131 német tanárnál - akik a húsvéti szünetben két hetet pihentek - a szabadság jótékony hatása jóval tovább tartott: ők egy hónap elteltével kezdtek újra leharcolódni.
Pszichológusok azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a pihenés intenzitását és szervezetünkre gyakorolt hatását nem érdemes egyenes arányba hozni a munkahelytől távol töltött napok számával, mert a feltöltődéshez, a regenerálódáshoz nem sok köze van annak, hogy valaki egy vagy két hetet tölt távol az irodától. Legalábbis ideális munkahely esetén.
| Tippek a nyomott napokra |
Ha kint borús az idő, a dolgozók munkahelyi aktivitása is jelentősen csökkenhet, még akkor is nyomottak lehetnek, ha nem hajlamosak a depresszióra. A mesterséges fény - villanyfény - szintén bágyadttá, fáradttá teheti az alkalmazottakat. Ilyenkor segíthet a gyors szellőztetés, egy pohár forró tea, vagy pár perc séta az iroda körül. Veress Dóra pszichiáter szerint a hosszan tartó nyári borús időjárás kedvez a hangulat-ingadozásoknak, depressziónak az arra érzékenyeknél. Szezonális depresszió azoknál jelentkezhet, akik nem viselik jól a nyári szabadsággal járó semmittevést. Ilyenkor nem ritka az alvászavar: az ember kizökken a mindennapi ritmusból. Egyeseknél lehangoltságot, fáradékonyságot, ingerlékenységet idézhet elő, ha többet alszanak a kelleténél. A témáról bővebben itt olvashat. |
Ezzel Szirmay Ágnes klinikai szakpszichológus, munkapszichológus is egyetért, noha azt azért leszögezi, hogy két hét egyben kivett szabadság nem ugyanaz, mint kétszer egy hét. A szabadság viszont önmagában nem ellensúlyozza az egész éves stresszt.
„Régen is - főleg, amíg az ember nem volt vállalkozó -, előre meg kellett mondani, hogy mikor megy szabadságra, és ha éppen akkor esett az eső a Balatonnál, akkor beszorult a házba. A helyzet annyiban változott az utóbbi évekhez képest, hogy napjainkban kevesebb embernek van pénze külföldi nyaralásra” - árnyalta a képet.
A magyarok nyaralási kedve azonban nem csökkent: a 18-64 évesek háromnegyede tervez pihenést, ötven százalékuk külföldre is menne - derült ki a KutatóCentrum és a Marketing&Media közös felméréséből. Eszerint leginkább a 45 év felettiek mondanak le a nyári szabadságról. Azok közül, akik már tavasszal eldöntötték, hogy elutaznak, 50 százalék belföldi pihenést tervez. A felmérésben részt vevők negyede külföldi úticélt jelölt meg - többségük 18-34 éves -, míg a fennmaradó 25 százalék belföldi és külföldi utat is tervez. A külföldi kikapcsolódást választók 63 százaléka legalább hét napot szán az útra - felmérés szerint.
Noha a munkaadók igyekeznek a lehető legtöbbet kipréselni dolgozóikból, arra nem lehet berendezkedni, hogy két hét szabadság majd kárpótol minket.
„A szabadság nem arra lenne hivatott, hogy ha kibírhatatlan életünk, akkor lesz két hetünk, amikor ebből elmenekülhetünk. A szabadság csak hab a tortán. Legalábbis normál esetben” - hangsúlyozza Szirmay Ágnes. Mint mondja, ha valaki hullafáradtan, a szervezetét kizsigerelve indul pihenni, fennáll a veszélye annak, hogy nem tud regenerálódni, hiába van távol a munkahelyétől. Akad, aki még a szabadsága alatt is azon gondolkodik, mi lehet az irodában, mások a céges leveleiket olvasgatják egy internetkávézóban, de olyan is van, aki képtelen lazítani, és utazás helyett inkább otthon marad. A szakember szerint a feszített munkatempó és életvitel miatt a legtöbb ember bekerül egy negatív spirálba, melynek az lehet a következménye, hogy elhanyagolja emberi kapcsolatait, holott a családdal, baráti körrel eltöltött idő ideális megoldás lenne a feltöltődésre.
Mi lehet a megoldás?
A mindennapi „töltekezésben” segíthet az autogén tréning - a szervezet stresszreakcióit állítja vissza nyugalmi állapotba -, jóga, ami nyugtatja a vegetatív idegrendszert, illetve az, ha hetente legalább kétszer egy órát szánunk magunkra. A pszichológus szerint viszont az a legfontosabb, hogy mindenki igyekezzen rendezni az életét, hogy az otthon eltöltött idő nyugalmat és feltöltődést jelentsen. Ha valaki nem engedhet meg magának külföldi vagy belföldi utazást, próbáljon meg más, tartalmas - örömet, ellazulást hozó tevékenységet keresni - a szabadsága idejére is. Ilyen lehet a kirándulás, az olvasás vagy éppen a társasjátékozás. Azért, mert esik az eső, nem kell bezárkózni - tanácsolja Szirmay Ágnes. Az esőre pedig jó esély van, mert a legfrissebb előrejelzések szerint hétfőn és kedden markáns hidegfront érkezhet, melynek hatására akár tíz fokot is hűlhet a levegő.
