A hallgatók harmincöt-negyven százaléka: ennyien kénytelenek diploma nélkül távozni az egyetemekről, főiskolákról egy-két, rosszabb esetben három-négy év tanulás után, legalábbis Pokorni Zoltán szerint, aki utólagos tandíjat szedne a lemorzsolódó diákoktól. A kérdés csak az, hogy pontosan kinek kellene visszamenőleg kifizetnie a képzése árát.
A rendszerváltás előtti, viszonylag merev egyetemi-főiskolai képzési rendszerben a hallgatók három-négy százaléka hagyta ott az intézményeket anélkül, hogy diplomát szerzett volna, a kilencvenes években – a hallgatói létszám növekedésével – ez a szám valószínűleg a három-négyszeresére emelkedett. 2006 óta azonban nem készült olyan központi statisztika, amelyből a jelenlegi lemorzsolódási arányra következtetni lehetne.
„Az új képzési szerkezeten belüli átjárhatóság, a szak- és intézményváltás, a passzív félévek, valamint az, hogy a diákok költségtérítés fizetése nélkül két félévvel tovább tanulhatnak, szinte áttekinthetetlenné teszik a valódi lemorzsolódást” – tájékoztatott a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága. A mérést ráadásul az is nehezíti, hogy sok hallgató lezárja ugyan a tanulmányait, de nyelvvizsgát már nem szerez, így nem kapja meg az oklevelét – nappali tagozaton országos átlagban az egyetemisták-főiskolások 20-23 százaléka csúszik emiatt. A cikk folytatását az Eduline oktatási oldalon olvashatja.
Pokorni benyújtaná a számlát, ha nem fejezi be a diák az iskolát
Az államtitkárság szerint Pokorni csak ötletel a tandíjról
Pokorninak és Hoffmannak "személyes síkon" is lehet elintéznivalója egymással
