Mennyivel keresnek többet a férfiak, mint a nők, és miért? Évtizedek óta központi és megoldatlan kérdés a két nem közötti bérolló. Négy éve február 22-én hivatalosan is megemlékeznek a nők bérhátrányáról az unióban.
Az unióban két éve átlagosan 17,8 százalékos különbség mutatkozott a nők és a férfiak bére között - utóbbiak javára - az Európai Bizottság felmérése szerint (amely a gazdaság egészére kivetítve a fizetett munkaórák számát vette alapul). A bérolló országonként jelentősen eltért: míg Olaszországban átlagosan 4,9 százalék volt a különbség a két nem fizetése között, addig Észtországban 30 százalék, Csehországban 26,2, Ausztriában 25,5, Németországban 23,2, Görögországban 22, Cipruson 21,6, Litvániában 21,6, Nagy-Britanniában 21,4, Szlovákiában pedig 20,9 százalékkal kerestek többet a férfiak, mint a nők. Magyarország 17,5 százalékkal - kicsivel az uniós átlag alatt - a középmezőnybe tartozik. Olaszország mellett Szlovéniában (8,5 százalék), Romániában (9 százalék), Belgiumban (9 százalék), Portugáliában (9,2 százalék), Máltán (9,2 százalék) és Lengyelországban (9,8 százalék) volt a legjobb a helyzet bérkülönbség tekintetében - az Eurostat Structure of Earning felmérésének adatai szerint.
A nők és férfiak közötti bérkülönbség - és ennek okai - évtizedek óta sarkalatos kérdés Európában is. Már az 1957-es Római szerződés, majd az 1975. évi 117-es számú irányelv is rögzítette, hogy tilos a díjazásbeli diszkrimináció a két nem képviselőinél. Az Európai Bizottság 2010. szeptember 21-én fogadta el az ötéves tervet - Strategy for equality between women and men 2010-2015 -, melynek lényege, hogy megszüntesse a bérkülönbséget a két nem tagjai között, egyenlő gazdasági és munkakörülményeket teremtve a nők és férfiak számára (az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elv alapján), valamint a törekvés, hogy az uniós országok hangolják össze bérstratégiájukat (az erre vonatkozó törvényt és intézkedéseket).
A stratégiában központi szerepet kap a nyugdíjkérdés: a Bizottság szerint a bérkülönbségnek nemcsak az a hozadéka, hogy a nők rosszabb anyagi körülmények között élhetnek, hanem az is, hogy rosszabbak lesznek nyugdíjkilátásaik, mint a férfiaknak. Ebből pedig az következik, hogy a nők - akik aktív munkavállalóként 20-30 százalékkal kevesebbet kerestek, mint a hasonló beosztásban dolgozó férfiak - nagyobb eséllyel süllyednek mélyszegénységbe. Egyedülálló anyák esetében erre 32 százalék az esély, a 65 év feletti nők esetében 21, a 65 év feletti férfiaknál viszont csak 15 százalék.
Miért keresnek kevesebbet a nők?
A Bizottság szerint a bérkülönbség azonos munkakört betöltő nők és férfiak esetében kiküszöbölhető, ha a munkaadó a legrátermettebb és legképzettebb jelöltet alkalmazza egy adott pozícióra, függetlenül attól, hogy az illető nő vagy férfi. A gyakorlatban ez persze másképp működik: a döntéshozó mindig azt választja, aki a cég szempontjából megfelelőbb.
A kiválasztáskor leginkább olyan szempontok játszanak szerepet, mint a teherbírás, a mobilitás, a rugalmasság, a megbízható, állandó jelenlét, a tény, hogy valakivel hosszú távra lehet tervezni. A nőknél törvényszerű, hogy előbb-utóbb gyereket vállalnak és szülési szabadságra mennek, tehát egy időre biztos kiesnek a munkaerőpiacról, és előfordulhat, hogy karrierjük felfelé ível, ám egy ponton biztos megtörik, hacsak nem mondanak le a családalapításról. Emellett a sztereotípiák is kitűnő táptalajt biztosítanak a béreken is meglátszó diszkriminációhoz: ezek szerint a nők gyengébbek, kevesebbet bírnak, mint a férfiak, hajlamosabbak arra, hogy érzelmi alapon hozzanak döntést - hogy csak a legáltalánosabbakat említsük. Az Európai Bizottság témában készített elemzése szerint a nők és férfiak közötti bérolló a képzettséggel (iskolai végzettség), a pályán töltött évek számával és az életkorral egyre nő.
Néhány országban az azonos munkakörülmények megteremtéséhez, a bérkülönbségek feltárásához speciális szoftvert fejlesztettek ki. Az első kalkulátor Svájcban készült 2009-ben. A kalkulátor segítségével elvileg kiszámítható, mely területeken mutatkozik bérkülönbség és ez milyen tényezőknek köszönhető (például képzettség, szolgálati idő), ugyanakkor emellett a nem kézzelfogható tényezőket is figyelembe veszi, mint például a nem alapján történő diszkrimináció. Időközben Németország és Luxemburg is hasonló kalkulátorral rukkolt elő.
Mennyit kerestünk tavaly?
2010 decemberében a nemzetgazdasági bruttó átlagbér 210 710 forintra csökkent (4,6 százalékkal tavalyhoz képest) - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó átlagbér tavaly 202 576 forint volt: összességében 1,4 százalékkal emelkedett a 2009-es bruttó átlagbérhez képest. A nettó átlagkereset 136 729 forint volt tavaly decemberben, 2010-ben pedig éves szinten 132 628 forint. A KSH összesítése szerint legjobban a pénzügyi területen és a biztosítási szektorban dolgozók kerestek (433 400 forintos bruttó átlagbérrel). Az információs ágazatban és a kommunikáció területén dolgozók sem jártak rosszul (368 100 forintos bruttó átlagbérrel). A szálláshely-szolgáltatással foglalkozók, valamint a vendéglátás területén dolgozók kerestek a legrosszabbul tavaly a KSH adatai szerint (122 700 forintos bruttó átlagkeresettel), de a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati ágban dolgozók sem kerestek sokkal többet (átlagosan bruttó 143 900 forintot).
Mennyivel keresnek többet a férfiak?
Magyarországon egy nő átlagosan 13 százalékkal keres kevesebbet, mint egy férfi - legalábbis ez derül ki a Merces.hu önkéntes, anonim, online fizetési felméréséből. Eszerint a két nem közötti bérolló a topmenedzserek körében a legszélesebb: átlagosan 27 százalékos, míg a pénzügyi menedzserek esetében átlagosan 45, az ügyvezető igazgatóknál őedig átlagosan 43 százalék. A válaszadók adataiból az látszik, hogy az állami alkalmazottak körében a legkisebb a nemek közötti bérkülönbség: a rendőröknél átlagosan 9 százalékkal, míg a tanároknál 5 százalékkal keresnek többet a férfiak. Akadnak viszont olyan területek, ahol fordított tendencia érvényesül, a nők többet keresnek. Ilyen az asszisztensi, az érettségivel rendelkező pénztárosi vagy a termékmenedzseri állás. (A különbség - a nők javára - egyik esetben sem haladja meg a tíz százalékot).
„Kevesebbet keresek, mert nő vagyok!”
Általános probléma, hogy a nők, akiknek alacsonyabb a fizetésük, mint hasonló munkakört betöltő férfi kollégáiknak (ugyanannyi szolgálati idővel és szakmai tapasztalattal a hátuk mögött), csak magukban hőbörögnek a hátrányos megkülönböztetés miatt. A „kevesebbet keresek, mert nő vagyok” - panasz viszont csak akkor állja meg a helyét, ha a fenti kitételek mellett bebizonyosodik, hogy a dolgozót pusztán nemi identitása miatt diszkriminálja munkaadója.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) tavaly négy nemi szereppel kapcsolatos ügyben indított vizsgálatot: az egyik egyezséggel zárult, két esetben a hatóság elutasította a kérelmet, egyben pedig jogsértést megállapító döntés született. Utóbbinál a kérelmező nő azért fordult a hatósághoz, mert szerszámraktárosként jóval alacsonyabb bért kapott, mint a hasonló beosztásban dolgozó férfi kollégái (egyikük 70 százalékkal keresett többet nála, a másik kétszer annyit kapott, holott nagyjából egy időben töltötték be a pozíciót). A hatóság megállapította a nemi hovatartozás szerinti közvetlen hátrányos megkülönböztetést, megtiltotta a jogsértő magatartást és 500 ezer forint kifizetésére kötelezte a munkaadót.
